A kormány privatizálná a Várnegyed önkormányzati tulajdonban lévő lakásait

Feloldaná a a budavári lakások privatizációját tiltó határozatot a kormány. Ezzel több mint ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot – írta meg a Népszava.

A budai Várnegyed önkormányzati bérleményei szokásjogi helyzetük és törvényi szabályozásuk miatt is különlegesek. A rendszerváltozás után az állam lehetővé tette a korábban kisajátított, illetve eleve tanácsi bérlakásként felépült ingatlanok privatizációját. Ennek érdekében átadta a lakásokat az önkormányzatoknak, amelyek néhány év alatt csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért. V. Naszályi Márta, a Párbeszéd I. kerületi polgármestere a lapnak elmondta: a vételi lehetőség azonban nem vonatkozott minden bérleményre, a műemléképületben lévő lakásokat ugyanis csak a műemléki hatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A budavári helyzetet cifrázza a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-ben kelt határozata, amely a Várnegyed lakásait az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részévé tette.

A döntés a Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érintett. A kerület korábbi vezetői ezt úgy próbálták kompenzálni, hogy a bérlemények „örökbérletté” váltak, a bérleti díjat pedig jobb híján a jelentősen alacsonyabb összegű szociális kategóriába sorolták, amelynek révén ma egy nem kiemelt részen lévő 70 négyzetméteres várbeli lakás havi bérleti díja 22 ezer forint lehet. Ilyen lakásokat szerzett meg többek között Bayer Zsolt kormánypárti publicista is:

Kapcsolódó

Bayer Zsolték dupláztak a Várban: két önkormányzati lakást szereztek ugyanazzal a trükkel

Mindkétszer a fideszes publicista családjának házát cserélték el a bérleti jogra, majd rögtön visszavásárolták a pilisszentkereszti ingatlant.

Vagy éppen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátja, Kuna Tibor:

Kapcsolódó

Szijjártó barátja ugyanazzal a trükkel szerzett önkormányzati lakást a Várban, mint Bayer Zsolt

Az azóta kegyvesztetté vált, börtönnel fenyegetett Kuna Tibor az Úri utcai önkormányzati lakásra cserélt ingatlant egy nappal azután visszavásárolta, hogy megkötötték a csereszerződést.

V. Naszályi Márta az önkormányzati választáskor azt ígérte: kezdeményezi, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akik korábban nem tehették. Győzelme után neki is látott az új kerületi lakásrendelet előkészítéséhez, de a tervezetből kiszivárgó részletek rögtön kiverték a biztosítékot. Az érintett bérlők több petíciót indítottak, az ügyet felkarolta a Fidesz is.  A bérlők legfőképpen azt sérelmezik, hogy az önkormányzat jelentősen emelné a lakbéreket, valamint hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerülne a költségelvű kategóriába.

A lakbérek felülvizsgálatát törvény írja elő, amelynek értelmében a költségelvű lakbér mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó ráfordításai megtérüljenek. Ez az elmúlt években elmaradt, amelynek következményeként a bérlakások fenntartása évi 500 milliós veszteséget jelentett a kerületnek, amit így a kerület közösségének kellett kifizetnie. Az új lakbéreket a ráfordítások alapján kalkulálták ki

– mondta el a lapnak V. Naszályi Márta, aki szerint ez így is kevesebb, mint amennyit például a csepelieknek kell fizetni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem lát okot arra, hogy továbbra is tiltsák a budavári lakások privatizációját. A lap kérdésére azt mondta, hogy helyes és sikeres programnak tekintik a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt. V. Naszályi Márta levélben kereste meg a tárcavezetőt, egyeztetést kérve az ügyben, de egyelőre nem kapott választ. A polgármester nem igazán látja, miként lehetne felülírni az 1994-es határozatot, de ha ez mégis megtörténik, akkor sem tartja valószínűnek, hogy a kerület valamennyi „örökbérletű” lakását értékesítsék. A tömeges privatizáció ugyanis nagy arányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban.

The post A kormány privatizálná a Várnegyed önkormányzati tulajdonban lévő lakásait first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


Pert indít Bayer Zsolt ellen az I. kerületi önkormányzat

Be fogja perelni Bayer Zsoltot a trükkös lakásszerzése miatt az I. kerületi önkormányzat – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester. Most készült el a jogi szakértői vélemény, ez alapján jogszabályba ütközőnek ítéli a kerület vezetése Bayer lakásügyét, ezért indítanak pert. Nem egy, hanem két – egymástól mindössze száz méterre lévő – önkormányzati bérlakása van a budai Várnegyed szívében Bayer Zsolt kormánypárti publicistának és közvetlen családjának – derítette ki a 24.hu. A kormánypárti publicista családjának pilisszentkereszti házát kétszer is bérleti jogra cserélték, majd rögtön visszavásárolták. Az ügyletek eredményeként két Úri utcai lakás bérleti joga lett az övék, és a Pest megyei ingatlant is megtartották – számoltunk be róla korábban. Kapcsolódó Bayer Zsolték ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


„Frászban van mindenki” – rejtélyes tűzesetek miatt aggódnak Albertirsán

Amióta voltak ezek a tüzek itt nyáron, frászban van mindenki. Én biztos. Ha bármilyen villanymizéria van, márpedig van nálunk rendesen, egyből arra gondolok, hogy mindjárt baj lesz. Így élünk már bő fél éve – mondja Tóthné Németh Rita, aki két tűzeset helyszíne között félúton lakik Albertirsán, a Pálinkafőző utcában. Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Tóthné Németh RitaA kettő közül az egyiket részletesen bemutattuk december végén. Történetünk fókuszában az állt, hogy Ellenbach Ildikó családja úgy kap továbbra is több tízezres villanyszámlákat, hogy fogyasztásuk nincsen – nem is lehet, hiszen leégett a házuk. (A szolgáltató a cikkünk megjelenése után törölte a család több százezres tartozását.) A család elmondása szerint az emeleten keletkezett a tűz, ami gyorsan terjedésnek indult, mígnem elérte a főzéshez ...
További részletek >>


Erzsébetváros a kijárási tilalom idején is sarcolja a vendéglátóhelyeket

A bulinegyed több vendéglátósa olyan önkormányzati határozatot kapott kézhez az elmúlt napokban, amitől meglehetősen ideges lett. Az erzsébetvárosi önkormányzat ugyanis a kijárási tilalom idejére is kiszámlázta a terasszal rendelkező helyeknek a közterület-használati díj egy részét. A határozatokban 100 forint/nap/négyzetméter szerepel, ami a szokásos díj körülbelül 30 százaléka. Ez nem tűnhet soknak elsőre, de ha a november 11-étől március 31-éig elszámolt 141 napot nézzük, akkor már egy kisebb, 20 négyzetméteres terasz esetén is 282 ezer forintról van szó, ami viszonylag nagy költség egy ki nem nyitható teraszért, amikor béreket sem nagyon tudnak fizetni a helyek. A bulinegyedben az ott korábban meglévő vendéglátóipari egységeknek több mint a 40 százaléka biztosan tönkrement, nem tudja már újrakezdeni – ismerte el ...
További részletek >>


Erzsébetváros a kijárási tilalom idején is sarcolja a vendéglátóhelyeket

A bulinegyed több vendéglátósa olyan önkormányzati határozatot kapott kézhez az elmúlt napokban, amitől meglehetősen ideges lett. Az erzsébetvárosi önkormányzat ugyanis a kijárási tilalom idejére is kiszámlázta a terasszal rendelkező helyeknek a közterület-használati díj egy részét. A határozatokban 100 forint/nap/négyzetméter szerepel, ami a szokásos díj körülbelül 30 százaléka. Ez nem tűnhet soknak elsőre, de ha a november 11-étől március 31-éig elszámolt 141 napot nézzük, akkor már egy kisebb, 20 négyzetméteres terasz esetén is 282 ezer forintról van szó, ami viszonylag nagy költség egy ki nem nyitható teraszért, amikor béreket sem nagyon tudnak fizetni a helyek. A bulinegyedben az ott korábban meglévő vendéglátóipari egységeknek több mint a 40 százaléka biztosan tönkrement, nem tudja már újrakezdeni – ismerte el ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Misetics Bálint: Így lesz stigma és furkósbot a hajléktalanságból

A hajléktalanság a közvélemény szempontjából ellentmondásos társadalmi probléma. Az ellentmondások egyike magától értetődik: a nyomornak és a jogfosztottságnak ez az egyszerre szélsőséges és nyilvános megnyilvánulása sokakban kelt együttérzést, sajnálatot vagy szánalmat, másokban viszont dühöt és türelmetlenséget. A „hajléktalan” egyszerre kiváló alanya a segítségnyújtásnak, jótékonyságnak, ugyanakkor – embermivoltától megfosztott – tárgya az undornak. Egy másik ellentmondás a hajléktalanság láthatóságával kapcsolatos. A hajléktalanság egyszerre egy kiemelkedően látható, és – éppen emiatt – egy szinte láthatatlan társadalmi probléma. A látható és láthatatlan hajléktalanság A hajléktalanság, a nyomor más formáival szemben szem előtt és ugyanott van, mint ahol a város jobb módú lakói élnek. ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


Old Firenze, avagy a bűn késő Kádár-kori melankóliája

Az Old Firenze a budai várnegyeden belül a Bécsi kapunál, a Táncsics Mihály utca 25. alatt működött. A közelben, az Országház utca 10.-ben volt a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat 164. számú drinkbárja, ahol szintén éjjeli csavargások keserűségét lehetett elfojtani – utóbbi helyén a rendszerváltást követően Fekete Holló néven működött étterem. Az Old Firenze már elnevezésében is egy ódon hangulatra utalt, az elveszett szellemi tisztaságnak a romjai felett történő üldögélés üzenetét hordozta. Profánabban fogalmazva – mint tettük azt A szocializmus bűnbarlangjai című könyvben – „már egy létező igényre ráépülve jelképezett egyfajta nimbuszt, elit státuszt, ami hangulatában, s a nevével is valamiféle elveszett, mégis gazdagságot mutató hatalomra utal”. Ezen tulajdonsága miatt előszeretettel látogatták a ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


„Ma a Dunába vetem magam” – egyre kínosabb ügyekbe keveredik Kurz kancellár

Hónapok óta keringtek pletykák azokról a chatüzenetekről, amelyeket a gazdasági és korrupciós bűncselekmények ügyében eljáró ügyészség (WKStA) talált az osztrák állami holding (ÖBAG) vezetőjének, Thomas Schmidnek 2019 végén legfoglalt magántelefonján. Az ÖBAG (Österreichische Beteiligungs AG) felel a vállalatokban lévő osztrák állami tulajdonért, mind a 100 százalékos, mind a résztulajdonában levő cégekért, így például az OMV-ben, az osztrák Telekomban, a Casinos Austriában, vagy az egyik nyugdíjpénztárban levő 30 százalék körüli tulajdonáért ugyanúgy, ahogy a posta több mint feléért is. Schmid az ÖVP/FPÖ-koalíció alatt került ebbe a pozícióba, vagyis Sebastain Kurz kancellár első, a populista jobboldali FPÖ-vel közös kormányzása idején. Arról is régebb óta beszéltek már Ausztriában, hogy az újonnan ...
További részletek >>


Egyetlen sikermorzsát sem akar átengedni az ellenzéknek a kormány oltásügyben

A történet azzal kezdődött, hogy 27 szombathelyi háziorvos február közepén levélben fordult a Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez, akitől segítséget kértek: minél előbb ki kellene alakítani olyan új oltópontokat a vasi megyeszékhely közintézményeiben, ahol nagyobb biztonságban lehetne elvégezni a hamarosan beinduló tömeges oltásokat. Merthogy a háziorvosi rendelők erre nem alkalmasak. Sőt, nemcsak a tömeges oltásokra alkalmatlanok, de már most, az ütemezett vakcinázáskor is komoly veszélyben vannak az emberek. Több háziorvost is kerestünk a kezdeményezők közül, de elfoglaltságaikra hivatkozva egyikük sem tudott rendelkezésünkre állni. Helyettük Nemény András polgármester mondta el lapunknak, milyen problémákat fogalmaztak meg a szombathelyi háziorvosok a vakcinázással kapcsolatban. Az a legfőbb gondjuk, hogy a háziorvosi ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Megpuccsolta a kormányt a mianmari hadsereg, de egyelőre nem látni, mit akart elérni

Hétfőn a mianmari hadsereg bejelentette, hogy az elcsalt választás, valamint a koronavírus-krízis miatt átvette a hatalmat az ország felett, és egy évre rendkívüli állapotot hirdetett. Mindez pár órával azután történt, hogy letartóztatták Aun Szan Szu Kji miniszterelnököt és az ország több más vezetőjét – U Wint Mjint államelnököt, minisztereket, több régió vezetőjét, ellenzéki politikusokat, írókat, aktivistákat – is. A parlament mintegy négyszáz tagját arra kényszerítették, hogy otthonukban maradjanak. Vagyis megpuccsolták a választott kormányt, az ország vezetését pedig a katonai főparancsnok Min Aung Hlaing vette át. Az átmeneti államelnök a korábbi tábornok, eddigi alelnök, Mjint Sve lett. Arra kérem az embereket, ne fogadják el, reagáljanak és teljes szívből tiltakozzanak a hadsereg puccsa ellen – áll egy ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Fontos mérföldkővé válhat, ami a hétvégén történt Oroszországban

Az elmúlt évek legtöbb embert megmozgató tüntetéseit tartották szombaton Oroszországban – és szinte ez minden, amit viszonylag pontosan el lehet róluk mondani. Abban még megegyeznek a beszámolók, hogy valamivel több, mint száz településen demonstráltak, de például a német Spiegel már 125-ről ír. Még nagyobb a szórás a tiltakozók számát illetően. A rendőrség – amely hagyományosan alacsony számot közöl az ellenzéki tüntetések résztvevőiről, főleg, ha az esemény nem is volt engedélyezve, mint ez – 4000 főről számolt be, az egyik főszervező 300 ezerről beszélt, a Reuters pedig csak Moszkvában 40 ezer tüntetőről írt. Amit még ténynek lehet tekinteni: 3435 embert (ebből több mint 1300-at Moszkvában) tartóztattak le a tüntetéseken, az OVD-Info aktivista csoportosulás adatai szerint. 2011 óta számolják össze a ...
További részletek >>


„Megvásárolt” díjak, luxuskényeztetés: korrupciós botrány söpörheti el a Golden Globe-ot

A történet úgy indult, mint egy kellemetlen „savanyú a szőlő”-ügy: a kispályás a nagy presztízsű szervezet ellen harcol, amiért a nagyok nem engedik maguk közé. Mostanra viszont fejek hullhatnak a botrány nyomán, mely a legrosszabbkor, az idei évi Golden Globe-gála előtt egy héttel robbant ki. Történt ugyanis, hogy 2020 augusztusában egy norvég újságíró, bizonyos Kjersti Flaa trösztellenes pert indított a HFPA ellen, amiért az többszöri jelentkezése és minden szempontból kvalifikált volta ellenére sem vette fel a soraiba. Ez önmagában nevetségesen kevés lett volna, ám Flaa keresete nem csupán arról szólt, hogy őt nem vették fel a szervezetbe, hanem egy sokkal általánosabb és nagyobb léptékű problémára, a HFPA-ban jelen lévő korrupcióra irányította rá a figyelmet. Gyakorlatilag azzal vádolta meg a szervezetet, hogy ...
További részletek >>


Szólj hozzá!