A semmiből kéne újraépíteni az internetet, annyira romlott az egész

Jaron Lanier neve ismerős lehet azoknak, akik látták a korábban általunk is ajánlott Társadalmi dilemma című dokudrámát. A rasztahajú tudós, zenész, író az 1980-as években alapította VPL Research nevű cégét, amivel létrehozta az első kereskedelmi forgalomba hozható VR-termékeket, valamint bevezette az avatarokat és a nagy VR-alkalmazások prototípusait.

Jelenleg a Microsoft Research interdiszciplináris tudományokkal foglalkozó munkatársa. A Szilícium-völgy elsőgenerációs vizionáriusai közé tartozó szakember 2010-ben a TIME száz legbefolyásosabb emberének listájára is felkerült.

Lanier azért is érdekes karakter, mert az internet egyik legnagyobb kritikusa. Üzeneteit számos előadása mellett jelenleg a Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? című könyvével próbálja eljuttatni szélesebb közönséghez. (A kötet az Európa Könyvkiadó gondozásában az idén idehaza is megjelent.) Ebben tíz tételben magyarázza el, mit tesz velünk és a társadalommal a közösségi média, és hogy a különféle technológiák előnyeiről szóló diskurzusokból miért nem szabad kihagyni az emberekre gyakorolt negatív hatásokat sem.

A szakember többek közt az ő közreműködésével is készült Társadalmi dilemma és saját könyve kapcsán beszélt az Intesa Sanpaolo pénzintézet egyik webináriumán, amin mi is részt vettünk, és amelynek fő gondolati fonala az volt, hogy az internet egy teljes paradigmaváltással „javulhat meg”, ez pedig egyaránt a cégek és a felhasználók felelőssége.

Az ingyenesség illúzió

A túlzott közösségimédia-használat negatív hatással van a mentális állapotunkra (a Társadalmi Dilemma többek közt ezt is bemutatja), a hagyományos cégek napjainkra pedig már teljesen kitetté váltak a Facebooknak.

Az álhírek terjedése és különösen a Cambridge Analytica-botrány óta mind több szakértő beszél arról, hogy a jelenlegi modell a társadalomra is káros. Lanier előadásában megemlítette azt is, hogy 100 új Facebook-profilból mindössze egy tartozik valódi emberhez, 99 százalék pedig robot, és a fake news problémán is vélhetően csak az segítene, ha egy teljesen új üzleti modellen alapulna a Facebook, sőt az egész internet.

Lanier szerint nem az emberekkel van baj, hanem magával az internet filozófiájával.

Mike Coppola / Getty Images / AFP Jaron Lanier.

Jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy a felhasználók bár ingyen használják a szolgáltatásokat, valójában az adataikkal adják oda pénz helyett, a tech cégeket pedig a kereskedelmi érdekek mozgatják – ezek pedig ellentétesek a felhasználók érdekeivel. A szakértő szerint az internet eleinte arra a szocialista elképzelésre épült, hogy mindenki számára ingyenes és hozzáférhető legyen az információ. Ám mivel a tech cégeknek el kellett kezdeniük hirdetésekkel foglalkozni, hogy finanszírozni tudják a működésüket, így megkezdődött az adatkapitalizmus kialakulása.

A hirdetés vált az informatika korának uralkodó üzletágává, ami eleinte még nem tűnt disztópikusnak, aztán a vállalatok az algoritmusok fejlődésével elkerülhetetlenül a tömegek viselkedésének manipulálóivá váltak. Az üzleti modell alapja azon felfogás, hogy a digitális szolgáltatások működésének mindössze egyetlen módja a felhasználó alárendelt szerepbe taszítása. Hiszen pusztán egy illúzió, hogy a netező ingyen fér hozzá mindenhez a tárhelytől kezdve a közösségi oldalakig – semmi nincs ingyen, az adatainkkal fizetünk.

A szakértő szerint az üzleti modellt eleinte úgy adták el, mint egy bartert: ha kémkedhetnek a felhasználók után, cserébe ingyenes szolgáltatásokat kapnak, ami rövidtávon ésszerű alkunak tűnhet, de hosszútávon rendkívül előnytelen.

Nem tudom többé közösségi hálózatoknak nevezni ezeket a felületeket. Egyszerűen viselkedésszabályozó birodalmaknak hívom őket

– mondta korábban egy TED-előadásán.

Új alapokra kell helyezni a világhálót

Lanier szerint teljességgel igazságtalan, hogy maguk az értékes adatokat adó felhasználók nem kapnak pénzt abból, hogy a big data társadalom mozgatórugói. A tökéletes megoldást ugyan még senki nem talált ki, az mégis egyértelműnek tűnik: más üzleti modellre kell helyezni a világháló működésének alapjait. Lanier viszont nemcsak kritizál, de az általa kitalált alternatívákról is többször beszél. Ennek az az alapja: az ingyenességnek el kell tűnnie.

Felteszi a kérdést: mi lenne, ha a felhasználók kezdenének el fizetni a Google-nek és a Facebooknak? Mondjuk alacsony havi díjat kéne fizetni a használatukért. Ám ha a felhasználó posztjai, videói, megnyilvánulásai és egyéb tartalmai népszerűvé válnának, akkor már a feltöltő kapna érte pénzt a cégektől, aminek aztán egy része adó formájában visszakerülne az államokhoz. Így akár a munkanélküliség problémáján is sikerülne enyhíteni.

Nem hiszem, hogy a fajunk túléli ezt, ha nem teszünk valamit. Nem élhetünk hosszútávon olyan társadalomban, ahol ha két ember kommunikálni szeretne, csak úgy történhet meg, hogy azt egy olyan harmadik fél finanszírozza azt, aki manipulálni szeretné őket.”

– mondta korábban a szakértő.

MR.Cole_Photographer / Getty Images

A szakember szerint egy ilyen, vagy másmilyen alternatíva megvalósulásához és a jelenlegi problémák megoldásához nem elég 4-5 év, egy generáción átívelő folyamat eredménye lehet. Ahogy fogalmazott: ő ezzel kapcsolatban rövidtávon pesszimista, hosszútávon optimista.

El tudunk egyáltalán menekülni?

Amellett, hogy a nagy cégeknek felelősséget kellene vállalniuk, a hétköznapi netezőknek erőteljesebben kéne követelniük a változást, ha mással nem, hát a közösségi oldalak bojkottjával. Lanier könyvében tíz okot ad rá, és ha nem is mind nyomós a saját életünkre vetítve, elgondolkodtatni mindenképp elgondolkodtat azzal kapcsolatban, hogy valami nagyon nincs jól.

Lanier szerint kísérleti nyulak vagyunk, hiszen sosem volt rá példa korábban a történelemben, hogy az ember állandóan a nagy adatgyűjtő cégek alkalmazásaival telepakolt okostelefonnal a zsebében járkáljon, ami folyamatosan adatokat gyűjt a használójáról, hogy kivel vagyunk kapcsolatban, mit nézünk, mit csináltunk délelőtt, mielőtt délután megrendeltünk valamit, és amin keresztül mindenki saját magához alakított ingereket kap.

Szomorú vagy? Magányos? Esetleg rémült? Vagy talán boldog és magabiztos? Éppen menstruálsz? Esetleg éppen mélyponton vagy társas szorongásaiddal kapcsolatban?

„Az úgynevezett hirdetők éppen azt a pillanatot ragadják meg, amikor tökéletesen készen állsz, és akkor befolyásolnak olyan üzenetekkel, amik másoknál már beváltak. Még az is lehet, neked fel sem tűnik, hogy az adott poszt egy kicsit elkedvetlenített, vagy hogy éppen manipuláció áldozata vagy. A hatás körmönfont módon érvényesül, viszont összeadódik” – írja könyvében.

A könyvben olvasható indokok közt szerepel, hogy a pszichológiai módszerek felhasználásával a kvázi függővé tett felhasználók esetében a függőség és a szabad akarat kizárja egymást. De végig hangsúlyozza, hogy nem a technológia a rossz, az igazi probléma az üzleti modell, melyben olyan partnerek felkutatása a cél, akik fizetni hajlandóak azért, hogy mások viselkedését manipulálják.

Lanier a mostani rendszert „ótvar-gépezetnek” hívja (ÓTVAR – Óriáscégek a Tőkéért a Viselkedésed Apparátusokkal Rendszabályozzák gépezet), ami a felhőalapú számítástechnikában rejlik, és ami lényegében bemelászik mindenki életébe, cefretartalmakat tol le a felhasználók torkán, demagóg stílusban dirigálja az emberek viselkedését.

Az ÓTVAR mesterkedései nem tökéletesek ugyan, de ahhoz elég nagy a hatalmuk, hogy lassan már öngyilkosságszámba menne, ha nagy márkák, politikusok és ehhez hasonló, versenyszférában játszó elemek nem fizetnének ki kemény pénzösszegeket az ÓTVAR-mechanizmusoknak.

– mutat rá arra, hogy szabadulni tőle nem csak a felhasználóknak nehéz, de a cégeknek és a közszereplőknek is. Kitér egyben az újságírás fájdalmára is, ami ennek a rendszernek a hozománya. Amikor a Facebook elkezdett a hírfolyamban híreket válogatni, az egész szakmának kellett újragondolnia magát. Hogy ne maradjanak le, az újságírók elkezdtek a figyelmet megragadó, klikkvadász sztorikat írni.

Rákényszerültek arra, hogy az ÓTVAR részévé váljanak azért, nehogy megsemmsítse őket a gépezet.

Lanier ugyanakkor megemlíti, hogy az öt legnagyobb techcég közül csak kettő függ nagyon erősen az ÓTVAR-modelltől (a Facebook és a Google), és bár az Apple, az Amazon és a Microsoft is enged neki valamennyire, jól el vannak nélküle is, hiszen változatos forrásokból származnak a bevételeik. Bár élnek módszerekkel, az még nem jelent egzisztenciális fenyegetést a civilizációra, nem úgy, ahogy a Facebook és a Google működése.

A webináriumon hozzátette: senkire nem akarja ráerőltetni, hogy törölje a Facebook fiókját, hiszen ha valakinek a megélhetése függ a Facebooktól, nem lehet arra kérni, hogy ártson magának. De sokak számára nem nélkülözhetetlen a felület, és akinek van mozgástere, de mégsem él a lehetőséggel, egy olyan rendszerhez adja a nevét, amelyben sokan érzik csapdában magukat.

Forrás >>


További hasonló találatok:

A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Elnyomó hatalmak tényleg lekapcsolják olykor az internetet

A normalitások felszámolása, a családok támadása, a nemekkel szembeni zavarkeltés, az identitások megbomlása – ilyen tevékenységeknek ad terepet az internet Földi László, a NER kedvelt biztonságpolitikai szakértője szerint (aki nem összekeverendő a KDNP azonos nevű országgyűlési képviselőjével). A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzó kérdésre, miszerint mit lehet tenni a generációk tudatos szembeállításának kísérlete ellen, miközben az idősek nem mozognak otthonosan az interneten, Földi markáns választ adott: Le kell kapcsolni az internetet. A szakértő ezután kifejtette, hogy egy szűk csoport irányítja a gépeket, a mesterséges intelligencia pedig a „történelemben soha nem látott módon fogja erodálni a világot”. „Ilyen nem volt, hogy a gép tud irányítani és befolyásolni. Nem is lehet ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


„Az én szakmám, hogy információt szerezzek, az övék pedig az, hogy zaklassanak”

Magyarul is megjelent Jessikka Aro finn újságíró Putyin trolljai című könyve, melyben részletesen leírja, milyen következményei lettek annak, hogy 2014-ben az elsők között számolt be az orosz információs hadviselésben bevetett Kreml-párti trollokról, és az általuk végzett dezinformációs tevékenységről a közösségi médiában. Aro rövidesen a saját bőrén is megtapasztalta ezeknek az orosz műveleteknek a hatékonyságát, és évekig zaklatások, fenyegetések céltáblája lett, egy időre még külföldre is menekült üldözői elől: Két és fél éve profi fenyegetések és mocskolódó cikkek céltáblája voltam. Az internet álhírportáljaiból áradó agymosás még a régi barátaimat is ellenségeimmé tette. Névtelenül posztolt sztorikkal próbáltak bűnözőnek, hazugnak és elmebetegnek beállítani. Ismeretlenek mindenféle ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Tóth Krisztina: A műveimben jórészt olyan elesett emberek szerepelnek, amilyenek most a véremet akarják venni

Látva, hogy milyen indulatokat váltott ki Az arany emberrel kapcsolatos véleménye, ma is ugyanazt a választ adná a Könyves Magazin kérdésére? Fontos szétszálazni a dolgokat. Arra számítottam, persze, hogy előbb-utóbb valami támadás ér majd. Sokakkal megtörténik ez. Az viszont meglepett, hogy pont egy irodalmi lapban megjelent szakmai felvetést találtak alkalmasnak arra, hogy indulatgerjesztő szavakat rántsanak elő, amelyekre tömegek mozdulnak meg. Hagyomány, fenyegetés, cenzúra, ilyesmiket kiabáltak. Azt gondolom, ha nem emiatt, akkor valami más miatt mindenképpen ráléptem volna a piros gombra. Miért gondolja? Mert számos közéleti kérdésben kifejtettem már a véleményemet – legutóbb például az SZFE vagy az örökbefogadás témájában –, és ezek általában nem találkoznak a regnáló hatalom elképzeléseivel. Logikusabb, de ...
További részletek >>


Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet. A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai ...
További részletek >>


Már 40 évvel a Facebook előtt próbálgatták az adattudósok, hogyan manipulálhatók a választók

Japánban már évek óta bevált módszer a mesterséges intelligencia által támogatott munkahelyi megfigyelés. A munkáltatók nem csak azt ellenőrzik, hogy milyen feladatokat végeznek el az alkalmazottaik, de algoritmusokkal elemzik, hogy éppen milyen hangulatuk van és mennyire boldogok. Az amerikai Humanyze startupnak is van hasonló megoldása, ami európai szemmel aggályos dolgokra képes: a dolgozókra tett műanyag kitűző mikrofonnal rögzíti a beszélgetéseket, illetve rejtett érzékelők figyelik a tartózkodási helyet és a mozgást. Az így gyűjtött adatokhoz még hozzáveszik a munkavállalók e-mailjeinek és naptárbejegyzéseinek tartalmát, így még pontosabb kép állítható fel arról, mivel telik egy alkalmazott munkaideje. Az egészségügyben, kereskedelemben vagy pénzügyi területen dolgozó amerikaiak egy részének munkavégzéséről pedig a ...
További részletek >>


Önteltség lenne azt hinni, hogy egyedül vagyunk az univerzumban

2017-ben történelmi felfedezés született: először azonosítottak egy csillagközi látogatót a Naprendszerben. Az ‘Oumuamua nevű objektum azóta tartja lázban a kutatókat, hiszen extrém tulajdonságaira nem született kielégítő magyarázat. Avi Loeb ezen rejtély köré építette fel legújabb könyvét, melyben bemutatja, miért gondolja úgy, hogy az ‘Oumuamua egy idegen civilizáció nyoma lehet. Avi Loeb Földönkívülije kötelező olvasmány azok számára, akiket a sci-fin túl tudományos szempontból is foglalkoztatnak a földön kívüli intelligencia lehetőségei. A könyvet ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a szerző erősen szubjektív szempontból járja körbe a témát – érzékelhetően megviselte, hogy hipotézisét rengeteg szakmai támadás érte. (A Földönkívüliről írt bemutatónkat itt olvashatja.) Avi Loebot egy ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


„Fiam, nem szeretlek, mert apádra emlékeztetsz”

Aki 35 évesen, felnőtt fejjel, a nulláról fordul a sport, hovatovább az ultra- és a terepfutás felé, annak általában kell legyen valami fejlövése. Nekem egy tizenhárom éves párkapcsolatom ért véget 2010-ben. Magamat okoltam. Azt éreztem, kevés vagyok neki. Megviselt. Morfondíroztam magamban, mit tegyek? Sírjak, álljak neki inni vagy kössem föl magam? Megoldásnak tűnt az is, ha kifutom a hatalmas lelki bánatomat. Így hát felhúztam a széttaposott deszkás cipőmet, amiben az utcán is jártam, majd kikocogtam a lakásunktól egy kilométerre fekvő régi Hungarocamion pálya 400-as körére. Húsz karika után végül hazáig nyomtam. Ez egy tízes. Azóta folyamatosan futok. Tíz év távlatából nézve, több stáció megélését követően végső soron a terepfutásba menekültem. A magányosan eltöltött óráktól, gyakran napoktól végül jóval ...
További részletek >>


Nem veszik észre az influenszerek, hogy a lájkok rabszolgáivá lettek

A nem influenszernek, hanem digitális tartalomkészítőnek tartja magát, aki a saját illusztrációin sokrétű szociális problémákat jelenít meg. Posztol arról például, hogy milyen stigmák veszik körül azokat a nőket, akik harminc felett nem akarnak gyereket vállalni, de a mentális egészségről és a toxikus társadalmi elvárásokról is kezdeményezett már párbeszédet. Tíz évvel ezelőtt első generációs influenszerként robbant be a The Sense című divatblogjával, amit eleinte saját maga szórakoztatására készített, igaz, akkor még Molnár Dorka néven. 2014-ben külföldre költözött, majd öt különböző országban élt, de a keresztneve egyikben sem volt túl szerencsés az angol „dork”, azaz lúzer szó miatt. Ezért egy másik keresztnevet választott, amit azóta annyira magáénak érez, hogy hivatalosan is felvette a Lainey, magyarul ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>