Blöff lehet a magyar vétó, Norvégia szerint nem kell meghosszabbítani az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződést

Gulyás Gergely szerint jövőre meg kell újítani az EGT-szerződést, de ennek a megállapodásban nincs nyoma és a norvégok szerint sincs lejárati határidő.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Blöff lehet a magyar vétó, Norvégia szerint nem kell meghosszabbítani az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződést

Gulyás Gergely szerint jövőre meg kell újítani az EGT-szerződést, de ennek a megállapodásban nincs nyoma és a norvégok szerint sincs lejárati határidő.
További részletek >>


Norvégia szerint hiába zsarol vétóval a magyar kormány, nincs is mit megvétózni

Gyökeresen eltérő módon értékeli ugyanazt a mindkét fél által aláírt és ratifikált nemzetközi szerződést a norvég és a magyar kormány, méghozzá egy nagyon lényeges pontban, közölte a norvég külügyminisztérium a Népszava megkeresésére. A lap emlékeztet, Gulyás Gergely múlt héten beszélt arról, 2022-ben az uniós állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány vétózhat. Ehhez képest a norvégok most azt közölték, az 1994-es EGT-szerződésnek nincs lejárati határideje, tehát meghosszabbítani sem kell, így megvétózni sem lehet. A nyilvánosan elérhető szerződésben a lap sem talált megújításról vagy határidőről szóló passzust. A 127. paragrafus ...
További részletek >>


Szegény Varga Judit, szegény Gulyás Gergely! Ez nem lesz könnyű!

Akad-e bárki a híreket olvasó emberek közül, aki ne emlékezne arra a jelenetre, amikor Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét vezetőszíjon vitte el a rendőrség, foglalta le az ő és az alapítvány iratait, számítógépeit, azt demonstrálva, hogy így kell eljárni a „veszélyes bűnözőkkel” szemben. Az amúgy alaptalan, sőt törvénytelen eljárás vége az lett, hogy az alapítványnál sem jogi, sem pénzügyi szabálytalanságot nem találtak. Innen, vagyis 2014-től datálódik a konfliktus a Norvég Alap és a magyar állam között. Az Ökotárs Alapítvány volt ugyanis az a szervezet, amely – másokkal együtt – koordinálta a Norvég Alaptól a civil szervezetek részére biztosított támogatás elosztását. A magyar kormány egészen 2021-ig duzzogott, mígnem rájött – legalábbis akkor még úgy tűnt, hogy rájött –, ...
További részletek >>


Jogi senkiföldjére szorult a Norvég Alap 77 milliárdja, Orbánéknak pedig nincs igazi ütőkártyája

A magyar kormány múlt decemberben aláírt egy olyan szerződést, amelynek egyetlen mondata megállította a Norvég Alap 77 milliárd forintnyi, Magyarországra címkézett támogatását. Ez a passzus arról szólt, hogy konszenzusra kell jutni arról, hogy ki lesz a norvég alapos támogatás civil pályázatok lebonyolítója. Ez mintegy 4 milliárd forintos tétel, azaz csak egy kis része a teljes összegnek. A magyar kormány azonban nem akarta a 2014-ben már betámadott Ökotársat (illetve az általa vezetett konzorciumot) elfogadni erre a feladatra, a donorok viszont őket találták a legjobb pályázónak. Végül egyik fél sem engedett. És mivel az egész program elindításának ez a konszenzus volt a feltétele, így a projekt nem startolhat el. A norvégok azt az elvet érvényesítik, ami valahogy így hangzik: „ha nem egyezünk meg mindenben, nem egyezünk meg ...
További részletek >>


Most dől el, hogy a civilek miatt Orbánék kidobják-e a Norvég Alap tízmilliárdjait

Kulcsfontosságúak voltak az elmúlt napok abban a hosszadalmas egyezkedési folyamatban, amelynek során a magyar kormány, valamint az EGT- és a Norvég Alap donorjainak a képviselői arról próbáltak megállapodni, hogy ki legyen a Magyarországra szánt támogatás civil részének lebonyolítója. Mint köztudott, korábban ezt a feladatot az Ökotárs Alapítvány fémjelezte csapat végezte, melyet azonban 2014-ben többfrontos állami lerohanás ért – így nem csoda, hogy az Orbán-kormány már csak az arcvesztés elkerülése miatt is szeretne új kezelőt választani. Ám ebben az ügyben nem ő dönt egyedül, noha sikerült elérnie az elmúlt években, hogy kormányzati jóváhagyás kell a választáshoz. Az előző támogatási ciklusokban ez még nem így volt. Miért kapjuk ezeket a pénzeket? A szóban forgó támogatások azért érkeznek a többi közt ...
További részletek >>


Inkább elengedünk 70 milliárd forint támogatást, csak mert a kormány ragaszkodik a totális kontrollhoz

Hét hónap alatt sem sikerült megállapodnia a kormánynak a donorokkal arról, hogy ki lesz a Norvég Alap és az EGT Alap civil pályázatainak lebonyolítója – ezt Gulyás Gergely árulta el a 24.hu kérdésére a csütörtöki kormányinfón. Ezzel újabb fejezet nyílt a kormány és a „norvégok” között húzódó politikai természetű vitának, amely 2014-ben vette kezdetét, a civil pályázatokat kezelő Ökotárs Alapítvány irodájának látványos lerohanásával. Amint azt szerdai cikkünkben megírtuk, a napokban járt le a hét hónapos határidő arra, hogy a kormány és az említett két alap donorjai megállapodjanak a 77 milliárd forintos támogatás civil részének lebonyolítójáról. Ez azonban, mint Gulyás szavaiból kiderült, nem sikerült, ami azt jelenti, hogy nem lehet elindítani az évek óta húzódó támogatási programot. Tehát azt a ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Visszaállítható-e még a halálbüntetés Magyarországon?

Nemrég volt éppen 30 éve, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. E döntés előtt két évvel, 1988. július 14-én hajtották végre itthon az utolsó halálos ítéletet az előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt elítélt, 28 éves Vadász Ernőn, akit a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán akasztottak fel. Az emberiség történetét az ókortól napjainkig végig kíséri e legsúlyosabb büntetés alkalmazása, bár a végrehajtás módjai idővel „finomodtak”. A halálbüntetés első írásos nyoma a Kr. előtti 18. századra tehető, az már szerepelt Hammurapi törvényoszlopán. Az ó- és a középkorban a legkegyetlenebb módokon hajtották végre a halálos ítéleteket: lefejezéssel, keresztre feszítéssel, vízbe fojtással, megnyúzással, zsákba ...
További részletek >>


Pont a választások előtt eshetnek el egy csomó pénztől Orbánék a segélycsomag körüli vita miatt

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az uniós segélycsomagból Magyarországnak járó rész a politikai harcok túszává vált. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn azt mondta, hogy csúszik az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapra (RFF) beadott magyar pályázat elbírálása, ami akár hónapokig is tarthat. Ez önmagában is kérdéseket vet fel, de érdemes az elejéről kezdeni. Ezt az alapot az Európai Unió hétéves költségvetésével együtt fogadták el az uniós országok vezetői tavaly év végén. Erre onnan emlékezhetünk, hogy a magyar és a lengyel kormány hónapokon keresztül vétóval fenyegette a csomag elfogadását azért, mert az unió elfogadni tervezett egy olyan eszközt, amellyel meg lehet vonni az egyes tagországoknak járó pénzeket, amennyiben az adott ország megsérti az EU alapértékeit. Végül mindkét ügyben ...
További részletek >>


Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


Csalás gyanúja miatt mondott fel a könyvvizsgáló a lélegeztetőgépeken kaszáló cégnél

A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben felfüggesztette az OTT-One Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az indoklás szerint a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-i határidőre elfogadott mérlege legyen. A jegybank határozatában a befektetők számára lényeges információ közlését hiányolta, vagyis az indoklást, hogy miért lépett vissza a könyvvizsgáló. Az MNB viszont pontosan tudta, miről van szó, szabálytalanság észlelésekor a könyvvizsgálónak a felügyelő szervezetet tájékoztatnia kell. A jegybankot ráadásul nem csak a könyvvizsgáló felmondása aggasztja, közleménye szerint átfogó vizsgálatot folytat, és már feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen. Hogy milyen gyanú miatt, arra cikkünk megírásáig nem küldött ...
További részletek >>


Rögtön felmondták a hajléktalankórház szerződését, amint lehetőség volt rá

A jelenlegi állás szerint május 1-jéig kell kiürítenie a fővárosnak a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI) tartozó Szabolcs utcai hajléktalankórházat. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy pénteki háttérbeszélgetésen elmondta, három miniszterrel és több államtitkárral is egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármester és ő is, hogy legalább addig maradhasson az egészségügyi intézmény a helyén, ameddig megfelelő csereingatlant találnak a kórháznak, de nem jártak eredménnyel. A fővárosnak annyit sikerült elérnie, hogy az eredeti február végi felmondási határidőt két hónappal meghosszabbították, azonban csereingatlant még mindig nem ajánlottak nekik, és ők sem találtak ilyet. Egy kórház esetében ez nem is egyszerű feladat, de Kiss Ambrus azt mondta, nyitottak lennének a költözésre, ha ...
További részletek >>


A szabadság a magyarok istene

A „magyarok istene” kifejezésnek létezik előtörténete, de 1848 márciusától vált közismertté. Ekkor született meg Petőfi Sándor hat versszakból álló Nemzeti dal című költeménye, amely – a forradalom követeléseit tartalmazó tizenkét ponttal együtt – a magyar szabad sajtó egyik első megnyilvánulása is lett. A költemény a forradalom programversévé vált, és azóta is része a különféle nemzeti rituáléknak – lett légyen szó iskolai ünnepségről vagy éppen 1848-as állami megemlékezésről. Minden magyar, aki iskolába jár – elvileg – meg kell hogy tanulja a költő művét, melynek refrénje szerint: „A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!” Nem hangzatosságra törekvő, véletlen szófordulatról, hanem tudatos megfogalmazásról van szó. A költő 1848 című, 1848. november elején ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Gulyás Gergely: Kétütemű nyitás jöhet tavasszal

Szerdán ülésezett a kormány, ahol értékelték a járványhelyzetet, erről is szó volt a péntekre halasztott Kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Elmondta: óvatos, szakaszos nyitásra van szükség, két ütemben: március elejétől, illetve április elejétől lehet részleges nyitás, de ehhez szükséges a szabályok betartása – tette hozzá a miniszter, aki kiemelte, lefelé futó volt a hét elejéig a járvány, most stagnálás van, utóbbi egyik oka, hogy a vírusmutáció gyorsabban terjed, de remélhetőleg elkerülhető lesz a harmadik hullám. Újságírói kérdésre pontosította a nyitás két ütemének időpontját: Ha tudunk nyitni, akkor március elsejével, illetve április elsejével vagy 3-ával, két szakaszban tesszük ezt meg. A február 15-i héten indul az online konzultáció a koronavírus-járvány miatti ...
További részletek >>


Izraelben már látszik, hogyan térhet vissza az élet a tömeges oltással

Miközben az Európai Unió legtöbb tagállama, köztük Magyarország is súlyos vakcinahiányban szenved, a 9,3 millió lakosú Izraelnek márciusra több oltóanyaga lesz, mint amennyire szüksége van. A világ leggyorsabban oltó országában elképesztő ütemben halad a vakcinázási terv megvalósítása. December 20-a óta a lakosság több mint 30 százaléka kapta meg az oltás első dózisát, és a másodikat is beadták már több mint egymillió embernek. Izraelben a legveszélyeztetettebbek, így az idősek és a krónikus betegek élveztek elsőbbséget, de csütörtöktől minden 35 éven felüli állampolgár jelentkezhet az oltásra. Az izraeli eseményeket árgus szemekkel követi mindenki, mert azon túl, hogy rengeteget tanulhatunk tőlük, most derül ki, mennyire hatékony éles helyzetben a Pfizer vakcinája, és ízelítőt kaphatunk abból is, miként ...
További részletek >>


A kormány mától az OGYÉI nélkül is engedélyezhet vakcinát

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón több érdekes kijelentést is tett, a vakcinaengedélyeztetésre vonatkozó új kormányrendeletek csak most jelentek meg a Magyar Közlönyben. A 19/2021. kormányrendelet gyakorlatilag kimondja, hogy gyógyszert és vakcinát is úgy engedélyezzen a kormány itthon, hogy az OGYÉI-nek (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek) arra nem kell rábólintania. A „biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről” szóló rendelet legújabb változata tulajdonképpen a 488/2020. rendelet továbbfejlesztése – a Telex szerint ennek a 6/A bekezdése tette lehetővé, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) bármiféle vizsgálat nélkül engedélyt adjon az AstraZeneca ...
További részletek >>


Rendben, hogy fuldoklik a pénzben a magyar kézilabda, de nem kellene végre egy jó koncepció?

A magyar női kézilabda-válogatott konkrét célkitűzés nélkül utazott ki ugyan a dániai Európa-bajnokságra, ám az, hogy a csapat mindössze két győzelmet aratva a 10. helyen végzett, egyértelműen csalódás. A 2018-as vébén (14. hely), valamint a 2017-es Eb-n (7. hely) sem teljesített jobban a csapat, miközben a tao révén ömlik a pénz a sportágba, az NB I tele van minőségi légiósokkal, a szintén külföldiekkel felturbózott Győr pedig évek óta egyeduralkodó a BL-ben. Kapcsolódó Kézi-Eb: nagyobb gondjaink vannak, mint egy olimpia Legyőzhető akadálynak tűnik az olimpiai selejtező, de nem szabadna elfednie a magyar női kézilabda szemet kiszúró gondjait. A Sport TV az Európa-bajnokságra reflektálva megszólaltatta a magyar szövetség női szakágért felelős két alelnökét, Kirsner Erikát és Pálinger Katalint. A ...
További részletek >>


Fekete-Győr András: Ha bot kerülne a küllők közé, megvétóznánk a közös listát

Nem fél attól, hogy elássák? Én? Dehogy. És Hadházy Ákos sem fél. Egy kampányeseményen taracknak, magyarán gyomnak nevezte Tóth Csabát, a MSZP zuglói képviselőjét. Nem kéne óvatosabbnak lennie? Egy időben, amikor épp kevésbé volt  jóban Tóthtal, még Karácsony Gergely is tartott az elásástól, noha ilyen nyilvános sértegetést ő nem engedett meg magának. Azon a rendezvényen eredetileg Ákos – aki jelenleg egy ültetvényen végez közmunkát – beszélt a tarackok természetéről. A tarack a legszívósabb gyomok közé tartozik. Erre mondtam én, hogy ezek szerint Tóth Csaba is egy tarack az ellenzéki politikában, akit nekünk kell kihúznunk. Tóth Csaba egy nagyon szívós hatalompolitikus, aki gyáva módon megfutamodott a Partizán-vita elől. Az az ellenzéki politikus, aki nem mer egy másik ellenzéki politikussal vitázni, nem ...
További részletek >>


Követhetjük Izraelt a harmadik oltásokkal, ha felpörög a negyedik hullám

Gulyás Gergely másfél hete a rendkívüli kormányinfón beszélt arról, hogy Magyarországot is el fogja érni a negyedik hullám, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az a sok beoltott miatt el fog térni az előző háromtól. Ha a járvány alatt a kormány által többször is mintaállamként emlegetett Izraelt vesszük alapul – ahol az átoltottság nagyjából megegyezik hazánkéval – akkor ebben van is igazság. Az viszont egyáltalán nem mindegy a tapasztalatok szerint, hogy mennyien élnek majd a harmadik adag oltóanyag felvételének lehetőségével. Az izraeli szakértők azt látják, hogy a második dózist követően hat hónappal csökkenni kezd az ellenanyagok száma, így az már kevésbé biztosít védelmet a koronavírus ellen. A harmadik adag ugyanakkor két hét alatt kifejti a hatását, és egyelőre úgy tűnik, az emlékeztető ...
További részletek >>


Tavaly még rajongtak érte, most hatalmasat bukott New York királya

Szexi, vonzó, sármos – 2020 tavaszán ilyen szavakkal illették a twitterezők az egyik amerikai közéleti személyiséget. Az üzenetek célpontja azonban nem egy színész vagy zenész volt, hanem az akkor 62 éves Andrew Cuomo, New York állam kormányzója. A rajongást leginkább az váltotta ki, hogy amíg Donald Trump kormánya meglehetősen kaotikusan kezelte az éppen fellendülőben lévő koronavírus-járványt, Cuomo határozottságot és céltudatosságot sugárzó, a tényeket a személyes élményekkel keverő napi sajtótájékoztatói egy igazi vezető képét mutatták. Szűk másfél évvel később azonban már nyoma sincs a rajongásnak: az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg a cikkek nemcsak arról, hogy Cuomo stábja a valóságosnál kevesebb Covid-halottat jelentett az idősotthonokból, de arról is, hogy a kormányzó több alkalommal helytelenül, a ...
További részletek >>


Tippeket adunk, hogy válasszon etikus ingatlanost

A magyarok döntő többségének a lakása a legnagyobb értékű tulajdona. Milliók múlhatnak azon, hogy vevőként vagy eladóként optimális döntést tudunk-e hozni az ingatlanunkkal kapcsolatban, és hogy ebben van-e megfelelő segítségünk. Egy felmérés szerint a közvetítők harmada nem felel meg a minimumkövetelményeknek sem. Az Etikus Ingatlanos Mozgalom éppen azért jött létre, hogy egyfajta garanciát jelentsen, egyúttal erősítse a bizalmat a közvetítő és a vevő, illetve az eladó között. A mozgalom védnökétől kaptunk tippeket, mi alapján válasszunk ingatlanközvetítőt. Az árhoz legyen részletes indoklás is Sándor Viktória arra buzdít, hogy az összképet nézzük, a közvetítő fellépését, kommunikációs készségét, érdeklődését. Ha több ingatlanközvetítővel is találkozunk, lesz összehasonlítási alapunk. Tudjuk meg, ...
További részletek >>


Infláció: „Egy nem normális gazdaságpolitika következménye”

Április, május, júniusban rendre 5 százalék felett volt a magyar infláció, de mint Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese emlékeztetett, már a járvány előtt is emelkedőben volt a mutató. 2020 januárjában például (ami nálunk a koronavírus szempontjából még „békehónapnak” számított) 4,7 százalékot mért a KSH, miközben 2019 októberében még 3 százalék alatt állt a mutató. Vagyis már a járvány előtt érezhető volt a pénzromlás gyorsulása, az első hullám pedig éppen hogy fékezte ezt – a korlátozó intézkedésektől ismét 3 százalék alá került a mutató. Aztán ahogy tavaly nyáron jöttek az enyhítések, nyitások, megint meglódultak az árak – júliusra 3,8 százalékra szökött az infláció. Azaz, mint Karsai fogalmazott, kezdett visszaállni a gazdasági folyamatokból következő „normál” ...
További részletek >>


Nyugdíjkorhatár-emelés – Van okunk az aggodalomra? (x)

A nyugdíjkorhatár pontosan meghatározza, hogy hány éves kortól jogosult valaki öregségi nyugdíjra, vagy résznyugdíjra. 2020-ban kicsivel több mint 2 millió magyar volt nyugdíjra jogosult, melynek átlagos összege 142.000 Ft volt. Ez a 2020 januári nettó átlagkereset mindössze 57 százalékát jelentette. A megdöbbentően alacsony számok a jövőben sem látszanak optimális irányt venni, hiszen a probléma sokrétű és egyre csak fokozódik. Miközben az aktív munkavállalók száma egyre csökken, a járulékaikból eltartandó nyugdíjasok száma folyamatosan emelkedik. Vagyis egyre kevesebb pénzt kell szétosztani egyre több ember között. A megoldásra pedig nem csak a magyar államnak kell reagálni, hiszen globális jelenségről beszélhetünk. A közelmúltban napvilágot látott cikkek és tanulmányok már 70, 72, sőt, nem ritkán 75 éves ...
További részletek >>


Napi ötezer nyisszantással látják el Európát – betiltásból született a hazai kósersiker

Máris profitált abból a magyar gazdaság, hogy Belgiumban 2019-től nem lehet kóser módon állatot levágni a kábítás kötelezővé tételével. Az egyik nagy – főleg kóser csirkével, kisebb részben pulykával is foglalkozó – cég ugyanis ma már nálunk adózik, itt veszi az élőállatot, itt ad munkát több tucat embernek, lévén Magyarországon nincs tervben a vallási vágás bárminemű korlátozása. A belga tulajdonú Kóser Baromfi Kft. két éve működik Nagykőrösön, méghozzá sikeresen, ráadásul mindenféle állami támogatás és politikai hátszél nélkül, önerőből, saját jogán. Meglátogattuk őket, mert kíváncsiak voltunk, miként szervezték meg az átköltözést Magyarországra, és egyáltalán: hogyan működnek innen. Nagy Krisztián sok-sok éve focizni ment ki Belgiumba, de számításai nem jöttek be, és hamar egy kóser ...
További részletek >>


Csak a tinik hatodát regisztrálták oltásra, húszezer második Pfizer-adag gazdátlan maradt

Egy héttel ezelőtt arról számoltunk be, hogy már négy európai országban is nagyobb arányban jutottak felnőttek vakcinához, mint Magyarországon – hiába vezettük hosszú időn át a listát, az elmúlt hetekben megtorpant itthon az oltási kedv. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által vezetett statisztikából kiderül, hogy az európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok közül Izlandhoz, Máltához, Belgiumhoz és Finnországhoz csatlakozott Hollandia is: múlt vasárnappal bezárólag a 18 év felettiek 70,4 százaléka jutott hozzá valamelyik vakcina első dózisához, ami három százalékponttal több, mint a magyar érték (67,35 százalék). Hazánk hátulról a harmadik, ha azt vesszük figyelembe, hogy a múlt héten mekkora növekedést értünk el az átoltottságot tekintve (még egy ...
További részletek >>


Orbán lépni akar, mielőtt felzabálja a lakástámogatásokat az építőanyagok drágulása

Piaci hírek szerint az építőanyagok kivitelének korlátozása is szerepel abban a csomagban, amelyet a kormány a héten megtárgyal az elszállt építőanyagárak miatt. Orbán Viktor miniszterelnök gyors intézkedést ígért kedden, és mindjárt meg is adta az irányt, amikor úgy fogalmazott, nincs rendben, hogy a támogatásokat a gyártók és a forgalmazók átszivattyúzzák a saját oldalukra. Így ugyanis nem ott landolnak, ahová a kormány szánta őket – utalt a jellemzően a családosokat célzó lakásépítési és felújítási támogatásokra, amelyek fontos elemei a választás előtti fideszes pénzosztásnak. A program összege idén és jövőre akár ezermilliárd forint is lehet, ha a felméréseknek megfelelően 650 ezer család vesz részt benne, átlagosan másfél millió forint körüli támogatással. Nem mindegy tehát, hogy a szavazási kedvet ...
További részletek >>


Simonka György: Kétkedve fogadom, hogy a miniszterelnök kevesebb tud az ügyemről, mint én

Nem fél? Mitől? Az ügyészség nyolc és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta ön ellen a többi között korrupciós bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőperben. A legtöbbeknek ilyen helyzetben azért megremegne a keze. Bizonyos mértékben nekem is, nehéz elviselni, hogy három év vegzálás után olyan eljárás alá vontak bennünket, mint a legkomolyabb gyilkosokat. Heti szinten voltak házkutatások, édesanyámat reggel hatkor motozták meg, levetkőztették, az autista kisfiam perselyét elvitték, a gyerekeimet nem vihettem iskolába, rendőrautóval vitték őket. Az ilyesmi megborítja az ember elméjét, és mentálisan meggyengíti. Ha ezt nevezzük félelemnek, akkor igen, ez egy félelem attól, hogy esetleg ez megint elölről kezdődik. Ugyanakkor próbálunk ellenállni a nyomásnak, szerencsére van két jó ...
További részletek >>