Elnyomó hatalmak tényleg lekapcsolják olykor az internetet

A normalitások felszámolása, a családok támadása, a nemekkel szembeni zavarkeltés, az identitások megbomlása – ilyen tevékenységeknek ad terepet az internet Földi László, a NER kedvelt biztonságpolitikai szakértője szerint (aki nem összekeverendő a KDNP azonos nevű országgyűlési képviselőjével). A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzó kérdésre, miszerint mit lehet tenni a generációk tudatos szembeállításának kísérlete ellen, miközben az idősek nem mozognak otthonosan az interneten, Földi markáns választ adott:

Le kell kapcsolni az internetet.

A szakértő ezután kifejtette, hogy egy szűk csoport irányítja a gépeket, a mesterséges intelligencia pedig a „történelemben soha nem látott módon fogja erodálni a világot”. „Ilyen nem volt, hogy a gép tud irányítani és befolyásolni. Nem is lehet megjósolni és modellezni, ezért mondom, hogy le kell kapcsolni” – tette hozzá Földi.

Hogy az internetnek és főként a közösségi médiának mekkora szerepe van például az álhírek problémájában vagy a polarizáltságban, arról jó ideje zajlik a párbeszéd, ahogy az is valós aggodalom, hogy nem lehet tudni, hosszú távon hova vezet a technológia térnyerése társadalmi szinten. Korábban mi is írtunk arról, hogy több szakértő az alapvető üzleti modell megváltoztatásában látja a megoldást, köztük Jaron Lanier, aki szerint csak úgy lehetne megjavítani az internetet, ha az emberek pénzzel, nem pedig adatokkal kezdenek el fizetni az olyan cégeknek, mint a Facebook vagy a Google.

Az internet lekapcsolása nem tűnik járható útnak, több szempontból sem, viszont aggasztó tendencia van kibontakozóban, hiszen egyre gyakrabban akad rá példa a világban.

Múlt hét szombaton Mianmarban a katonaság elérhetetlenné tette az internetet, miután az ország legnépesebb városában, Yangonban több ezren követelték a puccs lezárását és Aun Szan Szu Kji megválasztott kormányfő szabadon engedését.

Sai Aung Main / AFP

Előző nap még csak a közösségi média volt elérhetetlen: az internetes és mobilszolgáltatók február 4-én utasítást kaptak a puccsista kormánytól, hogy blokkolják a Facebookot, majd február 5-én a Twittert és az Instagramot kellett elérhetetlenné tenniük. Ennek ellenére a virtuális magánhálózatokon tovább szerveződtek a tüntetések, ezért a NetBlocks Internet Observatory megfigyelő csoport szerint a katonai vezetés végül az internetet korlátozta le az országban – a vezetékes és a mobilhálózatot egyaránt.

A korlátozás nem volt egységes, egyes régiókban szigorúbb volt az intézkedés. Magwayban például nullára csökkent, Yangonban, a legnagyobb városban pedig 50 százalékkal lett kisebb a netforgalom. A mianmari kabinet korábban már többször tenyerelt rá a piros gombra, mivel a 2013 óta érvényes mianmari telekommunikációs törvény lehetővé teszi, hogy nemzeti vészhelyzetben a kormány elvághatja a telekommunikációs csatornákat.

A Facebook február 6-án közölte, hogy aggasztó az internet – azon belül a közösségi média – teljes zárlata, mert a mianmariaknak nagy szüksége van arra, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a hozzátartozóikkal. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala is felszólította a junta vezetőit, hogy állítsák helyre a kommunikációs szolgáltatásokat, mert az embereknek joguk van a szólásszabadsághoz és az információk megismeréséhez. Ennek eredményeként február hetedikén, vasárnap részlegesen visszaállt a netkapcsolat az országban.

Tüntetések, zavargások ellen

Az internet-hozzáférés korlátozása több szinten történhet. Jellemzően egy adott ország kormánya rendeli el a netszolgáltatóknak (ISP), hogy korlátozzák a hozzáférést a hálózatukhoz. Letiltathatnak csak bizonyos oldalakat, szolgáltatásokat, mondjuk a népszerűbb közösségimédia-platformokat, a Facebookot vagy a WhatsAppot. Egy másik módszer az úgynevezett throttling, amikor a sávszélességet fojtják le, így rendkívül lassan töltődik be minden.

A legdurvább eset, mikor a szolgáltatók teljesen lelövik a nethozzáférést. Ez legegyszerűbben azokban az országokban kivitelezhető, ahol egyetlen állami szolgáltató kezében futnak össze a szálak. Ahol magánvállalatok is kínálnak netet, ott jóval árnyaltabb a helyzet. Ezért lehet eltérő, hogy mely területeken nem férnek hozzá az emberek a hálózathoz: a korlátozás érinthet egy várost, több várost, egy régiót vagy akár az egész országot is.

Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy a kormányok rátenyerelnek a netre az ellenséges hangok elhallgattatása érdekében, főleg választások, kormányellenes tüntetések, fegyveres konfliktusok, összecsapások idején. A The Washington Post szerkesztőbizottsága 2019-ben arról írt, hogy az internet lekapcsolása az elnyomó rezsimek eszköztárában egyre általánosabb gyakorlat és aggasztó a tendencia.

Az adatok is ezt támasztják alá: a digitális jogokkal foglalkozó Access Now nemzetközi civil szervezet tavalyi jelentése szerint (a 2020-as adatokra még várni kell) 2019-ben világszerte legalább 213 alkalommal rendeltek el internet-lekapcsolást 33 országból, míg 2018-ban csak 196 alkalommal fordult elő ilyesmi, 25 országban.

Access Now Fotó: Access Now

Főleg a közel-keleti és harmadik világbeli országok kormányai élnek ezzel a szélsőséges eszközzel, hogy megakadályozzák a tüntetéseket, zavargásokat, ott, ahol kevésbé jellemzők a demokratikus hagyományok. Európából öt esetet tart számon az Access Now: ezek Oroszországban és az Egyesült Királyságban történetek, előbbi nem annyira meglepő, mivel az oroszok korábban már több alkalommal intézkedtek így. Utóbbi inkább: tavaly áprilisban az Extinction Rebellion klímaváltozás-ellenes csoport aktivistái kezdtek tüntetni Londonban, amire válaszul a rendőrség elérhetetlenné tette a nyilvános wifihez való hozzáférést a metróállomásokon, ezzel nehezítve a további szerveződéseket.

A 2016–2018 közti adatok szerint az internetet legtöbbször blokkoló országok közt India, Pakisztán, Irak, Szíria, Törökország, Kongó, Etiópia, Irán, Csád és Egyiptom említhető. Indiában élnek leginkább ezzel az intézkedéssel, 2012 óta legalább 385 alkalommal volt példa arra, hogy elérhetetlenné tették a világhálót a lakosság számára.

A kommunikációs blokád egyes esetekben kimondottan hosszúra nyúlhat, és a trendek a felé mutatnak, hogy ezek az időtartamok is nőnek az idő múlásával. 2018–2019 közt a hét napnál tovább tartó korlátozások száma 11-ről 35-re nőtt, főként a már említett országokban: India, Etiópia, Banglades, Mianmar, Indonézia, Irak területén. Az afrikai Csádban 472 napos, Mianmarban 248 napos, Indiában 175 napos netblokkolásra is volt példa.

Access Now Fotó: Access Now

A civil jogvédő szervezetek sokat kritizálják az ilyen beavatkozásokat, főleg a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. A Human Rights Watch úgy gondolja, a nethez való hozzáférés korlátozása emberi jogokat sért, főleg az olyan világszintű krízisek idején, mint például a koronavírus-járvány. Frank William La Rue emberi jogi aktivista, az ENSZ-jelentéstevője 2011-ben kimondta: a felhasználók lekapcsolása a netről még jogsértő tevékenységre történő reagálásként is megsérti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikkelyét.

És a gazdasági károk is jelentősek, hiszen rengeteg üzlet, cég a digitális gazdaság része, és digitális oktatásra sincs mód internet nélkül. Az internet a gazdaságnak olyan integráns része, aminek lekapcsolását nem lehet anyagi veszteségek nélkül megúszni. A Massachusettsi Műszaki Egyetem szaklapja, az MIT Tech Review egy 2016-os cikkben részletesen elemezte, hogy a net korlátozása negatívan hat a gazdaságra, így a kormányok egy ilyen lépéssel magukat lövik lábon.

A Brooking Intézet kutatása szerint ez számokkal is alátámasztható: 2016 során 19 országban avatkoztak be 81 alkalommal a nethez való hozzáférésbe a kormányzatok, ami összesen 2,4 milliárd dollárnyi veszteséget jelentett.

Az alternatív internetek

A teljes lekapcsolás helyett tehát sokkal reálisabb és járhatóbb megoldás, ha adott kormányzat úgy próbál keményebb kézzel őrködni az internet felett, hogy alternatív, saját internetet épít, vagy országon belül korlátoz egyes külföldi szolgáltatásokat.

Ennek leglátványosabb példája a kínai kormány erőteljesen kontrollált internete: közel két évtizede építenek digitális falat maguk és a világ többi része közé. A „Kínai Nagy Tűzfal” elvágja a kínaiakat az olyan nyugati cégek szolgáltatásaitól, mint például a Facebook, az Instagram, a Twitter, a Gmail vagy a YouTube. Ezek csak VPN-nel, azaz virtuális magánhálózatokkal játszhatók ki. Kínában saját protokollt, saját szabványt kezdtek fejleszteni a doméncímek készítésére, és ami a legfontosabb, saját szabályzásokat és törvényeket hoztak, mindezt a cenzúra érdekében.

Kapcsolódó

Egy még megosztottabb és bizonytalanabb világ felé tarthatunk

Minden korábbinál élesebb az USA és a Kína közti technológiai háború, amire a járvány csak ráerősít. Az elmúlt években azonban már voltak árulkodó mozzanatok.

Kína, Oroszország, Irán és más autokratikus rezsimek is a technológiai szuverenitásban hisznek: az országoknak saját törvényeket kell felállítaniuk arra vonatkozóan, hogyan használhatják állampolgáraik az internetet. Oroszország is saját internet kiépítésén dolgozik, ami egy központilag kontrollált rendszer lenne, lehetővé téve, hogy függetlenítsék magukat a globális értelemben vett világhálótól. A saját infrastruktúra létrehozása szavatolná az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben is, ha lehetetlenné válna az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása az internethálózat külföldi gyökérszervereihez.

Az EU is egyre szigorúbb, bár itt azért nem kerültek szóba olyan szintű korlátozások, mint a fenti példáknál, sőt inkább a felhasználók jogai vannak szem előtt. Az unió egyre jobban előtérbe helyezi az adatvédelmet, a nagy techcégek elszámoltathatóságát, dolgoznak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozásokon.

Egyedi szabályozásra már hazánkban is vannak tervek, hiszen az Igazságügyi Minisztérium tavasszal törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról azzal a célkitűzéssel, hogy a cégek működése „törvényes, átlátható és ellenőrizhető” legyen. A hazai cél ugyanakkor látszólag pont a lehetséges korlátozásokkal menne szembe, hogy ne lehessen bárkit csak úgy lekapcsolni a közösségi oldalakról.

Ma már önkényesen bárki lekapcsolható az online térből bármilyen hivatalos, átlátható, tisztességes eljárás és jogorvoslat lehetősége nélkül. Lekapcsolhatók a pékek, fodrászok, nyugdíjasok, tanárok, kis- és nagyvállalatok valamint állami vezetők is

írta korábban Varga Judit igazságügyi miniszter.

The post Elnyomó hatalmak tényleg lekapcsolják olykor az internetet first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


Már dolgozóinak is sok, amit a Google megenged magának

A Google anyacég Alphabet dolgozói január negyedikén jelentették be, hogy több hónapnyi előkészület után szakszervezetet alapítottak, ami az évek óta gyülemlő feszültség eredménye. Az Alphabet Workers Union (AWU) a több mint 700 ezer tagot képviselő amerikai Kommunikációs Dolgozók Szakszervezetének (CWA) támogatásával indult el, eleinte 226 munkatárssal, mostanra már több mint 500 tagot számlál. Az Alphabet összesen több mint 260 ezer tagját képviselő szervezethez az anyavállalat alá tartozó összes részlegről, bárki csatlakozhat, nem számít, hogy az önvezető autókkal foglalkozó Waymo, a tudományos kutatásokat folytató Verily munkatársa, vagy éppen a keresőn dolgozó részleg kollégája. Dylan Baker, a Google programozója szerint ez az első olyan techcégnél létrehozott szakszervezet, ahol a szektorban dolgozók is ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


„Az én szakmám, hogy információt szerezzek, az övék pedig az, hogy zaklassanak”

Magyarul is megjelent Jessikka Aro finn újságíró Putyin trolljai című könyve, melyben részletesen leírja, milyen következményei lettek annak, hogy 2014-ben az elsők között számolt be az orosz információs hadviselésben bevetett Kreml-párti trollokról, és az általuk végzett dezinformációs tevékenységről a közösségi médiában. Aro rövidesen a saját bőrén is megtapasztalta ezeknek az orosz műveleteknek a hatékonyságát, és évekig zaklatások, fenyegetések céltáblája lett, egy időre még külföldre is menekült üldözői elől: Két és fél éve profi fenyegetések és mocskolódó cikkek céltáblája voltam. Az internet álhírportáljaiból áradó agymosás még a régi barátaimat is ellenségeimmé tette. Névtelenül posztolt sztorikkal próbáltak bűnözőnek, hazugnak és elmebetegnek beállítani. Ismeretlenek mindenféle ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet. A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai ...
További részletek >>


Titkosított csevegőkre váltanak, akiknek elegük lett a Facebookból

A világjárvány sújtotta 2020-ban fontos változások történtek az adatvédelemhez és a magánszférához való hozzáállásban. Terítékre került a pandémia kontra privátszféra kérdés a fertőzöttek mozgását figyelő mobilalkalmazások miatt, amik a szakértők szerint is kétélű fegyvernek számítanak. A cégek jó része átállt a távoli munkavégzésre, az adatok védelmében pedig új megoldásokkal kellett megismerkedniük. Egyre csak szaporodtak a járványhelyzetet és a bizonytalanságot kiaknázó adathalász kampányok. A Security Magazine szerint 12 hónap alatt nemcsak a hozzáállásunk változott nagyot az adatvédelemhez, de 2021 elején egy fontosabb trend is kibontakozni látszik: a nagy techcégek felhasználói egyre inkább követelik az átláthatóságot, tudni akarják, milyen jellegű adatokat gyűjtenek róluk, és azokat mire használják ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Már 40 évvel a Facebook előtt próbálgatták az adattudósok, hogyan manipulálhatók a választók

Japánban már évek óta bevált módszer a mesterséges intelligencia által támogatott munkahelyi megfigyelés. A munkáltatók nem csak azt ellenőrzik, hogy milyen feladatokat végeznek el az alkalmazottaik, de algoritmusokkal elemzik, hogy éppen milyen hangulatuk van és mennyire boldogok. Az amerikai Humanyze startupnak is van hasonló megoldása, ami európai szemmel aggályos dolgokra képes: a dolgozókra tett műanyag kitűző mikrofonnal rögzíti a beszélgetéseket, illetve rejtett érzékelők figyelik a tartózkodási helyet és a mozgást. Az így gyűjtött adatokhoz még hozzáveszik a munkavállalók e-mailjeinek és naptárbejegyzéseinek tartalmát, így még pontosabb kép állítható fel arról, mivel telik egy alkalmazott munkaideje. Az egészségügyben, kereskedelemben vagy pénzügyi területen dolgozó amerikaiak egy részének munkavégzéséről pedig a ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>