Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk

mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.”

És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét.

Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény?

Azt minden előtt fontos leszögezni, hogy a politika gyors tempóban képes változni, egy „őszödi beszéd” egyetlen pillanat alatt fordíthat föl mindent, amit most látunk. Ami viszont az, hogy nagyjából két hasonló méretű tábor vetélkedését mérik a közvélemény-kutatók.

Hogy egyáltalán két táborról beszélünk, az már meg is üzeni, mi ennek a ciklusnak a radikális fordulata. A centrális erőtér végét is jelentő politikai változás, hogy a baloldali-liberális-zöld pártok (DK, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) és az egykor szélsőjobboldali, rasszista és antiszemita, mára konszolidálódott Jobbik szövetségre lépett, ezzel egyúttal a régi világ (DK, MSZP) és az új politika (Jobbik, LMP, Momentum, Párbeszéd) is békét kötött. Az érintettek ezzel a Fidesz magabiztos választási győzelmének garanciáját számolták fel.

A kormánypárt első kétharmados sikere után erősítette meg a többségi elvet a magyar választási rendszerben. Ennek köszönhetően legnagyobb kisebbségként az örökkévalóságig nyerhette volna a választásokat, mivel tőle balra és jobbra olyan erők helyezkedtek el, amelyeknek egymással kötött szövetségére nem volt semmilyen sansz, ahogyan arra sem volt esélyük, hogy önmagukban fölé kerekedjenek.

Érdekesség, hogy a Jobbik néppártosodásnak nevezett mérséklődési folyamata mégis ebbe a politikai irrealitásba vetett hit volt. Vona Gábor akkori Jobbik-elnök fölismerte, hogy a Fidesztől jobbra nincs elegendő szavazó ahhoz, hogy a pártja hatalomra kerüljön, így elindult a mérséklődés és a centrum irányába, ahogyan egyébként Orbán tette a kilencvenes évek közepén, amikor rájött, hogy radikális liberális pártként plafon van fölötte, így átvezette politikai közösségét az akkor vezető és szervezettség nélküli jobboldalra. Vona tévedése ugyanakkor az volt, hogy egyedül is képes a Jobbik a Fidesz fölé kerekedni. Ezt az elképzelést a választók beárazták 2018 tavaszán, a pártelnök pedig – a magyar politikában szokatlan módon – vállalta a felelősséget a kudarcért, s távozott a párt éléről és a pártpolitikából egyaránt.

Vona ugyan vesztett, de – paradox módon eredeti stratégiájával ellentétesen – elindította a Jobbikot azon az úton, amely elvezetett az ellenzéki oldalon ma látható hatpárti szövetségig, az ellenzéki koalíció létrejöttéig, a centrális erőtér végéig. Ennél rosszabb forgatókönyv nem volt a Fidesz számára. Az antiorbánizmus azonban elégséges kötőanyagnak bizonyult, hogy lebontsa az egyes pártok közötti személyes konfliktusok, régi sérelmek, gyűlöletek, ellenérzések falát.

A Fidesszel szemben megalakult a nem fideszesek szövetsége.

Hogy ez egy napon megtörténik, az alighanem törvényszerű volt. A választási matematika alapján világos, hogy e nélkül nem verhető a kormánypárt, ráadásul kétharmados többség nélkül megváltozhatatlan a rendszere. Hogy ez mennyire régen, mennyire egyértelmű volt, azt jelzi, hogy Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester 2011 júliusában, az LMP képviselőjeként beszélt a Népszabadságnak arról, hogy Zagyva György Gyulának és Gyurcsány Ferencnek is egy hajóban kell eveznie egy ideig. Azaz olyan technikai koalíciót javasolt a Jobbiktól az LMP-n át az – akkor még Gyurcsánnyal felálló – MSZP-ig, amely képes kétharmados többséget szerezni, így demokratikus korrekciót végrehajtani, hogy aztán az új keretek között újra egymással is vetélkedhessenek az együttműködésben részt vevő pártok.

Az Orbán-rendszerrel szembeni ellenállás viszont látványosan csak hét és fél évvel később, a rabszolgatörvény idején zajló tiltakozások idején egységesült, akkor került végül közel a Jobbik a hagyományos bal- és liberális oldalon mozgó pártokhoz.

Mohos Márton / 24.hu

Ugyanakkor nem volt kizárható, hogy a szavazók szintjén elakad a politikatechnikai megoldás, elvégre korántsem természetes, hogy a DK keménymagja hajlandó leszavazni a jobbikos jelöltekre és fordítva. Az ellenzék a 2019-es önkormányzati választáson kipróbálta élesben, hogyan reagálnak hívei, és átütő sikert ért el: a korábban évtizeden át cipóra vert pártok agyonnyerték magukat Budapesten (a főpolgármesteri poszt mellett a közgyűlési többség is a kezükbe került), valamint nagyvárosok sorát húzták be különféle formációkban.

Ez pedig világossá tette: olyan erősek az indulatok az Orbán-rendszerrel szemben az ellenzéki szavazókban, hogy a korábbi tudások, tapasztalatok, életutak nem korlátozzák őket a választásban. Véget akarnak vetni Orbán Viktor rendszerének.

Nézzük, erre miért van, és miért nincs esély.

Ami megspórolhatatlan: előválasztás

A 2010–2014-es ciklus bohóctréfára hajazó ellenzéki produkciójából sok minden következett, csak az nem, hogy innováció nélkül bármilyen fordulat elérhető. Az biztos, hogy az ellenzék humánproblémái, a rátermettek hiánya, az egyéb erőforrások hiátusa nem változik, de legalább a komédia folytatásának elkerülésére törekedhetnének. Erre szolgálhatna az előválasztás

– írtam 2015 januárjában a Népszabadságban, merthogy korábban értelmiségiek igyekeztek segíteni eldönteni, ki legyen a miniszterelnök-jelölt, pártelnökök sakkoztak hátsó szobákban, miközben önfeledten zsarolgatták egymást. Újra és újra kipróbálták, hogy ugyanazokkal a módszerekkel hogyan tudnak kikapni a Fidesztől, mire végül a 2018-as újabb totális kiütés után a demokratikus tanulás és innováció is előtérbe került. Ennek köszönhetően az önkormányzati választáson már egy az egyben álltak a Fidessszel szemben, továbbá a főpolgármester-jelölt kiválasztásánál tesztelték az előválasztást, amely esélyeik szempontjából tökéletes megoldásnak bizonyult.

Minthogy idehaza ismeretlen intézmény, az előválasztás hordozott kockázatokat, ám a pozitívumok messze hatásosabbnak ígérkeztek. Elvégre azzal, hogy az ellenzéki pártok versenyt rendeznek jelöltjeik között, kénytelenek kampányolni, beszélni elképzeléseikről, gondolataikról, miközben fölállnak a kampánycsapatok is, hiszen már a választás előtt fél-egy évvel téttel futó vetélkedőn kell részt venniük. Megépül a jelölt, aki fókuszba kerül, a folyamat mobilizálja az ellenzéki szavazókat, miközben a választással erős demokratikus legitimációt tesznek a végső győztes mögé, és egyetlen résztvevőnek sem kell fanyalognia, hezitálnia a támogatása miatt, hiszen a magyar emberek döntöttek a kihívóról. Ráadásul az ellenzék a tematizációs képességét is megszerzi, hiszen az előválasztási időszakban róla szólnak a hírek, minthogy Orbán Viktor kihívójának szerepéért zajlik a meccs.

A sikeres teszt után politikai analfabetizmus minősített formája lett volna, ha az ellenzék eldobja az eszközt a 2022-es választás előtt. Megtartotta, ezzel a jövő évi verseny kiélezettségének egy szükséges feltételét kipipálta.

Ami az ellenzéknek esély

A minimális feltételek teljesítése mellett, mint amilyen az egy az egy elleni képletek létrehozása szerte az országban, valamint az előválasztás megrendezése, az ellenzéki sanszhoz hozzájárul néhány további tényező is.

Ezek egyike az idő. Az Orbán-rendszer a következő választás idejére már tizenkét éve működik. Egy ilyen „régiség” bármilyen minőségű és bármilyen morális alapon működő kormányzásnak jelentős kihívást jelent, mert ahogyan a rendszer, úgy a választók is fáradnak, még különösebb problémák nélkül is hajlamosabbak azt mondani, nézzünk meg mást. Esetleg hozzáteszik azt is: ezek már eleget loptak. Ez hatványozottan igaz egy olyan, a mi-ők háborús logikára építő politikai modellben, amellyel Orbánék kormányozzák az országot, és amely Mészáros Lőrinctől Rogán Antalig, luxusjachttól felcsúti taomilliárdokig terjedő erkölcsi mezőn építi világát.

Ráadásul ebben a ciklusban olyan kontrollon kívüli változó is nehezíti a világ összes regnáló kormányának helyzetét, mint a koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági krízis. Ennek sehol a világon nincsen „jó” megoldása, hiszen a vírusnak mindenképpen vannak áldozatai, kárvallottjai. Az egyéni és közösségi tragédiák számának legföljebb mérséklése lehetséges. Nyilván e mérséklés sikeréről zajlanak a politikai értelmezési versenyek.

Az időn kívül ugyancsak sanszot jelent az ellenzéknek a szembetűnő fegyelmezetlenség és szemérmetlenség. A Fidesz mi-ők logikája ugyanis alapvetően akkor működtethető tartósan forrponton, ha a normák áthágására fölmentést ad a lojalitás, azaz a hűség mindenekfölötti erény. Elvégre bármit is teszel, ha közénk tartozol, megvédünk.

Koszticsák Szilárd / MTI Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc a Puskás Akadémia-Kaposvári Rákóczi II mérkőzésén Felcsúton 2013. május 11-én.

Ez azonban hosszú távon a normák felszámolását jelenti, hiszen ha nem jár büntetés bizonyos tettekért, az azt jelenti, hogy meg lehet őket tenni. Igaz ez akkor is, ha befelé vannak következmények, mert normák nem tudnak épülni belső elszámolásokon, hiszen a politikai közösség tagjai nem értesülnek arról, mi volt valójában rossz, mi járt következménnyel. (A Simonka-féle ügyek nyilván jelenthetnek kései korrekciós szándékot, ám ezek már nyilván nem képesek a NER-elit normakövetését visszaépíteni.)

A Fidesz-elit környékén ma láthatóan nincsen fék. Jellemző, hogy a Rogán család bő egy évvel a választás előtt elképzelhetőnek tartotta, hogy állami tulajdonú bank hitele segítségével vesz egy fél megyényi földet, hogy Mészáros Lőrinc nem cáfolja, dubajozni volt járvány idején, miután a miniszterelnök tudatta, ebből nem kér. Ezek az esetek is azt jelzik: azok után, hogy már régen eltüntették az erkölcsi kereteket a fejükből, még a veszélyjelzőket is kikapcsolták, mint az Emírségekbe tartó luxusrepülő jeladóját.

Ha ugyanis már nincs is tudásuk arról, mit erkölcsös tenni, legalább a politikai logikájuk még működhetne, de láthatóan a vagyonba belerészegedett kör immár kívül van a valóság minden értelmezési tartományán. Ennek megfelelően politikai károkat okoz.

Konjunktúra idején, amikor a fogyasztói bizalmi indexek emelkednek, valójában nincs érdemi politikai-támogatottsági hatása ezeknek az ügyeknek, ám amikor emberek tízezreinek élete keseredik meg, sokan veszítik el a munkájukat, egzisztenciájukat, a gazdasági mutatók pedig lejtmenetbe kapcsolnak, miközben a luxusjobboldal önfeledten mulat, ezeknek is hatványozódik a hatása.

Mindemellett a nemzetközi környezet sem a Fidesznek ideálisan alakult, kikapott Donald Trump az Egyesült Államokban, és a kormánypártot az országgyűlési választás előtt egy évvel penderítették ki az Európai Néppártból. Ma nem belátható, bármelyik fordulatnak lesz-e érdemi politikai hatása a következő évben, de az biztos: a Fidesz kockázatai ezekkel nem csökkentek, hanem nőttek.

Ami a Fidesznek esély

A Fidesz Magyarország legerősebb, legjobban szervezett és messze legtöbb erőforrás fölött diszponáló pártja ma is. Ez olyan objektív versenyelőny, amely messze meghaladja az egyéb hátrányokat, így a 2022-es választás esélyese továbbra is Orbán Viktor pártja.

A tényezők közül ki kell emelni a brutális erőforrástöbbletet, amely kivételes esetben leküzdhető, de alapvetően irtózatos versenyelőnyt garantál a Fidesznek. A – Török Gábor kifejezésével – hatalomgyár, amelyet felfoghatatlan pénzből finanszíroznak, lényegében legyártja a győzelmeket.

A megvásárolható politika tudások összességével (kutatások, adatok, tanácsadók és így tovább) működtetett szisztémában ipari méretekben mérik a választók preferenciáit, gyártanak ehhez üzenetet, juttatják el az árut a propagandamédián keresztül a felhasználókhoz, miközben az úgynevezett elemzőiktől az országgyűlési képviselőiken át a miniszterelnökig mindenkinek megvan a kommunikációs feladata, amelyet példás fegyelmezettséggel hajt végre.

A választó nem láthat vitákat, kérdéseket, dilemmákat, problémákat, csak egy egységes politikai közösséget, élén megkérdőjelezhetetlen vezetőjével, háta mögött dermesztő gazdasági erővel. Ez a hatalomüzem gyártja le azt a politikai valóságot, amelyet eddig elegen hittek el valódi valóságnak ahhoz, hogy magabiztosan nyerje a Fidesz a választásokat.

Merthogy idehaza valójában nem a Facebook a legerősebb közösségi médium, hanem a Fidesz-valóság, amelynek elegendő a lájkolója, és amelyen belül, az „üzenőfalán” mozog az ellenzék éppúgy, mint a kommentelő szavazók. A spektákulum egyelőre képes körbekeríteni saját ellenzékét is, amely így e látványtéren belül marad, ami kódolja kiszolgáltatottságát és alávetettségét, egyúttal valójában kiüríti a konfliktusok terepét, pacifikálja a politikát azzal, hogy ebbe az álvalóságba zárja.

Még az előnykörbe sorolható lenne a kormányzóképesség, valamint az ahhoz kapcsolódó közösségi hit, hogy tudniillik, „ezek legalább kormányozni tudnak”, ami nagyon fontos versenyelőny egy biztosan törékeny hatpárti koalícióval szemben. Ám nagy kérdés, hogy az utóbbi fél-egy évben mutatott teljesítményt hogyan ítélik meg a választók, milyenek lesznek a tapasztalásaik például a járványkezelésről, amelynek során olyan jelenetek követték egymást, amelyek a 2009-es, összeomlóban lévő Gyurcsány-kormányt idézték. Valójában bajban látszik, ki, milyen teljesítményre képes: akkor súlyos világgazdasági válságban tántorgott az ország, most a koronavírus jelent történelmi kihívást. Mindezzel együtt úgy gondolom, a kormányzóképességébe vetett hit, a kormányzati tapasztalat, a hatpárti formáció látható törékenysége a Fidesz oldalán jelentkezik majd versenyelőnyként.

Ami az ellenzéknek hátrány

Az ellenzéki mínuszok közül éppen az jelenthet komoly hátrányt, ami az előnyök oldalán versenyképességük fundamentuma: a hatpárti együttműködés.

A 2019-ben meghódított települések közül több helyen is látszik, hogy nagyon törékeny koalíciók jöttek létre a hatpárti együttműködésben, a kölcsönös zsarolások gyorsan emésztik fel a bizalmi tőkét. Egy ilyen széles kooperáció esetén már az is kérdés, hogy a kampány idején kitart-e a fegyelem, nemhogy az esetleges kormányzás esetén, amikor – jelenlegi tudásunk szerint – előfordulhat, hogy frakció nélküli vezetője is lehet a kormánynak (esetleges Karácsony-indulásnál és -győzelemnél például), miként az is opció, hogy a kormányfőtől legtávolabbi képviselőcsoport a legnagyobb (lásd DK-Jobbik viszonylat). Ezeket a kockázatokat már a választás napjáig is nehéz elkenni. Természetesen a Fidesz mindent meg is tesz, hogy ne lehessen erről nem beszélni. Esetleges kormányzás esetén pedig olyan politikai dodzsemezést is hozhat egy ilyen felállás, ami a Fidesz gyors és erőteljes visszatérést vetíti előre.

Marjai János / 24.hu Karácsony Gergely az újonnan megválasztott Fővárosi Közgyűlés első ülésén 2019. november 5-én.

Mindemellett szembeszökő hiány a nagy elbeszélés hiátusa. Ez még pártonként is hiányzik, ilyen sok szervezetnek és vezetőnek együtt meg lehetetlen is lenne érvényesíteni a történetet. Noha idehaza még mindig szeretnek programokra fókuszálni, a tőkepártiak kollektív hazugságainak egyikeként politikamentes szakértőkről fantáziálni, de a politika lényege ma is a jövőkép, a nagy elbeszélés. Olyasmi, ami Orbán Viktornak van. Lehet a történetéről bármit gondolni, de a létezését lehetetlen elvitatni.

Ez arról szól, hogy: mi, magyarok, akik ragaszkodunk a normális élethez (e körben ez tradicionális emberképet éppen úgy jelent, mint a bevándorlás jelentette társadalmi változások elutasítását), a családokra építve újra fölemeljük Magyarországot úgy, hogy közben a saját utunkat járjuk, a saját akaratunkat érvényesítjük, és nem engedünk külső erők nyomásának, legyenek azok kulturális, pénzügyi vagy politikai hatalmak (ezeket szimbolizálja a gendertéma, Soros György és Brüsszel). Ez egy egységes történet, amelyen sokan akarnak belül lenni, azaz azokhoz tartozni, akik e sorvezető mellett képzelik el Magyarországot. Olyan elbeszélés, amelyből Orbán a gender elleni küzdelmet és Mészáros Lőrinc gazdagodását, az SZFE elleni szellemi ostromot és a stadionépítést egyaránt le tudja vezetni. És ráadásul minden fideszes politikus képes fölmondani a sarokpontjait, mert érti és egyetért vele.

Ilyen nagy elbeszélése az ellenzéknek ma nincs, és hatpárti koalícióban a választásig már aligha is lesz. Legfeljebb opponálni tudja majd e nagy történet vadhajtásait.

Ami a Fidesznek hátrány

A Fidesz talán már 2019-ben megnyerhette volna a 2022-es országgyűlési választást, ha simán nyeri az önkormányzati megméretést, megtartja Budapestet és a nagyvárosok jelentős többségét. Ám ez nem sikerült neki, amiért most éles versennyel fizet.

Méghozzá azért, mert eltűnt a fideszes örökkévalóság gondolata. Korábban a kormánypárt legnagyobb szövetségeseinek egyike a leválthatatlanságába vetett hit volt, aminek kialakulását az segítette elő: a kormánypárt tizenhárom éven át nem veszített országos választást.

Ez a gondolat sok addicionális előnyt jelentett a Fidesznek. Nagyban hozzájárult az ellenzéki kontraszelekcióhoz és erőforráshiányhoz. A tehetségek sokáig nem mentek az örök vesztesek közelébe, ahogyan senki sem, akinek volt veszítenivalója a NER-ben. Se barátot, se üzletet, se állást nem érte meg kockáztatni egy kilátástalan helyzetben lévő, intellektuálisan is kiüresedett ellenzékért.

Az önkormányzati választás azonban száműzte az országból ezt a hitet. Ezt azzal is elősegítette az ellenzék, hogy a választás után számos kis helyi NER-t felszámolt. Hosszú ideje működtek úgy komplett országrészek, hogy minden a Fidesztől függött. A helyi média és a városnak dolgozó vagy önkormányzati helyiségben működő kisvállalkozás éppen úgy, mint a közmunkás vagy az iskolaigazgató. Nem volt olyan pontja az országnak, ahol ne a totális lojalitást elváró kormánypárt jött volna szembe. Ebben a világban radikális fejlemény volt, hogy régiós központokban megkezdték a bebetonozott függőségi helyzetek felszámolását vagy éppen átalakítását, megtörték a vagyonelosztási láncokat. Ez mind több helyen szülhette meg a gondolatot: nem feltétlenül marad így örökre.

Háttérbeszélgetésekből kitűnik, a NER-es üzleti elit mind több tagja gyártja a kilépési stratégiákat, az együttműködést az üzleti alapon működő üzleti élet képviselőivel, miként mind többen próbálják kihasználni az utolsó biztos évet, és egyre meredekebb megoldásokkal kisajtolni az utolsó forintot is a rendszerből. Ráadásul e gondolkodások létjogosultságát maga a Fidesz is táplálja, hiszen az utóbbi időszakban iszonyatos tempóban kezdte kiszervezni az állami vagyont, hogy az új, demokratikusan választott kormány mind kevesebb erőforrás fölött rendelkezhessen, s mind kisebb hatalma legyen az országban. A részletekért lásd Schiffer András cikkét:

Kapcsolódó
Schiffer András: Magyarország kiszervezése

Szerzőnk szerint Orbán Viktor a demokratikus kormányzattól elrabolt struktúrákat egyszemélyi irányítás alá helyezi.

A kiélezett verseny, a Fidesz lehetséges veresége a kormánypártnak jelentős, ma még nem belátható méretű kockázat. Hogy a rizikó erősödése hogyan erősítheti fel az erodálódás folyamatát, az árulások és alkuk mennyiségét, azt nagyjából jelzi az MSZP 2010-es vereségét megelőző időszak, amely megmutatta,

a pártok körüli elit egy jelentős részének egyetlen vallása a vagyon.

Ami még fontos

Ha Orbán Viktor végül vereséget szenved 2022-ben, az nem a nagy története, ideológiai útja miatt, hanem annak ellenére lesz. Nyilván sokan jutnának majd arra, hogy „A család az család” mozgalom igazsága, a menekültek iránti irgalom, vagy éppen az egyetemi autonómiába vetett hit kellett a zakóhoz, ám meggyőződésem, hogy nem erről lesz szó.

Orbán erősen érvényesíti a Kiss Viktor által kívül/belül-ként leírt politikai logikát, nagy elbeszélése arról szól, hogy akarjunk olyan magyarok lenni, akik belül vannak, és megvédik őket a kívülről érkező migránsoktól, a gyermeket akaró homoszexuálisoktól, a nyugati javaslatra forradalmat tervező diákoktól, a genderelmélettől, Brüsszeltől, Sorostól.

A képlet nagyon is működik, az új jobboldal azonban szerintem egyszerűen túlmeséli sztoriját, militarizál, könyörtelen, túlságosan erősen rekeszt ki, túlzottan méltánytalan és igazságtalan, ami miatt nem tud új rétegeket belülre szólítani, miközben annyi sérelmet okoz, hogy kívülre taszít embereket. Jól látható, ahogyan Donald Trump lejáratta magát egyes republikánus rétegek előtt. Ez Orbánnak is veszély, de ez a helyzet következik abból, hogy a hatalomgyár sikerkritériuma a nap megnyerése, eszközkorlátai azonban nincsenek, így mind radikálisabban ront neki vélt vagy valós ellenfeleinek.

Ezzel azt is állítom, hogy ha ki is kap Orbán, nem eszmei kudarcot szenved, hanem hatalomgyakorlási módja teszi vesztessé. Mert az emberek nem tűrik tovább rendszere hangulatát, méltánytalanságát, arroganciáját, igazságtalanságát, Mészáros- és Rogán-jellegét. Talán az sem teljesen véletlen, hogy 2002-ben Medgyessy Péter győzte le a Fidesz vezetőjét. Abban biztosak lehetünk, hogy nem a karizma és a nagy elbeszélés döntött a javára.

Ha Orbán megy, a rendszere is megy?

Alapvetően csak az ellenzék – a mai számok alapján a politikai sci-fi kategóriájába sorolható – kétharmados győzelme jelenthetné a rendszer végét. A Fidesz az utóbbi tizenkét évben olyan mennyiségű vagyont mentett ki, olyan gazdasági hátországot épített, olyan dermesztő következetességgel alakította át az intézményrendszert azért, hogy végsőkig lojális emberei ciklusokon át üljenek kulcspozíciókban, olyan kormányzást nehezítő mélyállamot épített ki, hogy hosszú ideig csak álom lehet befolyásának csökkentése, addig pedig alapvetően képes korlátozni az új kormány mozgásterét. És hát Orbán Viktortól 2002 óta tudjuk, mit jelent, ha ilyen nem demokratikus korlátok szűkítik a mozgásteret.

Ezzel együtt tanulságos azt elképzelni, mi történne, ha ezekben a hónapokban Orbán lenne az ellenzék vezére. Minden minisztert a helyén lehetett volna tartani? Minden botrányt meg lehetett volna úszni? Ekkora lenne a kormánypárt támogatottsága? Minden ügyben lehetett volna ennyit hazudni? Kétlem.

A kérdés kormányzati szereposztásnál ugyanez. Végig lehet játszani kormányon is Orbán 1998 és 2002 közötti tanulási folyamatát, elgondolni, politikai képzelete miként működne, ha ő kerülne ellenzékből a miniszterelnöki székbe 2022-ben – azt hiszem, több felvetett problémára lenne megoldása.

Balogh Zoltán / MTI

A politikai képzelet ugyanis az, ami alternatívát szül, amikor a korlátok és az odatelepített akadályok között csak egyetlen megoldás látszik. Ha az nincs, akkor kizárólag hűségben érdemeket szerzett jellemszegény pártkáderek is képesek fölszámolni egy demokratikusan választott kormány esélyeit.

Rettenetesen mocskos kampány lesz

Amit még meggyőződéssel állíthatunk egy évvel a parlamenti választás előtt: mocskos kampány lesz. Ezt már most kódolja a Fidesz hazugságkampánya arról, hogy az ellenzék oltásellenes, de a vakcinák körüli politizálás is sokat megmutatott az ellenzék és a kormány faékegyszerűségű logikájából. És akkor még nem mentünk el a sajtóközlemények szintjéig, ahol halálkormány és halálellenzék megszólítással keresik a kapcsolatot egymással a felek, nyíltan emberek haláláért okolva a másikat (esetleg Brüsszelt).

A Fideszhez kötődők számára tényleg irtózatos lehet az esetleges hatalomvesztés költsége, így semmi nem drága a puvoár megtartása érdekében. A pozíció, a hatalom, a vagyonhoz való hozzáférés elvesztése, néhányaknak akár a büntetőjogi következmények veszélye miatt élet-halál harc lesz a megméretés, ezért nem válogatnak majd az eszközökben. Az kérdés, hogy az ellenzék képes lesz-e szintén élet-halál ügynek felfogni a választást, és őrült munkával tölteni a következő évet, szó szerint házról házra menni minden településen az utolsó szavazatért is, amiket nem a Facebook-lájkolók és a tévéstúdiók szállítanak majd.

Ha viszont a meccs mindenkinek vérre megy, az értelemszerűen a kampányon is jól látszik majd. Konszolidált demokráciában a versengés része a vereség, így mérsékelt marad a harc, minthogy alacsonyak a kockázatok és a költségek, de Magyarországról kevesen állítják, hogy konszolidált demokrácia.

Itt az eleje, fuss el véle

Csak néhány szempontot mutattunk a tengernyi közül, hogy lássuk, milyen stratégiai, politikai, érzelmi dilemmákkal és terhekkel vágnak neki a felek ennek az egy évnek, amelynek szimbolikus kezdete alighanem a járvány miatti korlátozások feloldása lesz.

Akkortól futunk majd rá az Orbán-rendszer történetének első olyan országgyűlési választására, amelynek alkalmával egy az egyben állnak majd szemben a felek. Ismerünk politikai rendszereket, amelyekben ilyenkor két jelölt, két párt, két történet feszül egymásnak. Mi biztosak lehetünk abban, hogy a többség ennél sokkal többet lát majd a szavazólapon:

két Magyarország legújabb végső nagy összecsapását.  

The post Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt? first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Karácsony Gergely: Nem szeretném kiprovokálni a Fidesz-szavazókból, hogy örök életükre Orbán hűséges követői maradjanak

Hétfő reggel beszélgetünk. Van remény arra, hogy megszakítás nélkül felvegyük az interjút, vagy vissza kell jönnünk szerdán? Nem tudom, hogy Kínából meg tudnak-e akadályozni egy interjút. Remélhetőleg nem. A nyilatkozatok alapján mintha a világ összes hackere az ellenzéki előválasztás szabotálásával foglalkozna. Ha nem is az összes, de néhány valószínűleg. Tény, hogy a szerver leállását előidéző beavatkozás egy része Kínából érkezett. Hogy ki van mögötte, azt komolyabb vizsgálat után lehetne megmondani. Szerintem nem Soros György vagy Brüsszel. Ha a jövő tavaszi parlamenti választás éjszakáján leáll a választási iroda szervere, nem lesz nehézkes az ellenzéki kritika azután, hogy egy előválasztást sem sikerült flottul megoldaniuk? Emlékezetem szerint a választási oldal akadozott már. Nem vagyok informatikus, de ...
További részletek >>


Márki-Zay most leváltotta az ellenzéket, de a Fidesz ellen rájuk is szüksége lesz

Az éjjel soha nem érhet véget, varázsolj nekünk valami szépet – énekelte megannyi magyar drukker korábban elgondolhatatlan egységben, stadionban és körúti villamosmegállóban egyaránt a 2016-os futball Európa-bajnokság idején annak köszönhetően, hogy a magyar válogatott negyvennégy év után újra kijutott a kontinenstornára. Az ünneplő tömegben sokan voltak olyanok, akik tán nem is foglalkoztak korábban a játékkal, kívülállók voltak, ám az eksztázis mozgósította őket, elvégre olyan történt, ami sokuk életében még nem: világversenyen látták a csapatot. Ez lett a nagy közösségi élményük. Különleges tapasztalat volt, miként az is sokaknak, hogy a választópolgárok beleszólhatnak a politikában abba, kit szeretnének jelöltjüknek, ki képviselje őket, ha az Orbán-rendszerrel szemben keresik az alternatívát. Már az ...
További részletek >>


G. Fodor Gábor: A Mészáros Lőrinc-sztori lényegtelen

G. Fodor Gábor, bár az Orbán-csapat tagja, állítása szerint Habony Árpáddal ellentétben nem tanácsadója a kormányfőnek. Önkritikusan beszél arról, hogy évekkel ezelőtt politikai terméknek nevezte a polgári Magyarországot, szerinte „ez hülyeség volt”. A politológussal Az Orbán-szabály című új könyve apropóján beszélgettünk, mely vállaltan elfogult kiadvány, de ígérete szerint segít megérteni, hogy mit miért csinált a kormányfő az elmúlt években. Szerint az orbáni politikát a hitből indulva lehet megérteni, aki kétellyel közelít, az kudarcra van ítélve. Nem tudja, hogy ha lenne egy baloldali Mészáros Lőrinc, akkor Orbán tematizálná-e ezt az ügyet. Egyébként is úgy látja: a Mészáros-sztori lényegtelen. Karácsony Gergelytől sok mindent meg kellene kérdezni, de nem kérdezik meg. Úgy látja, a Fidesz sose hergelte ...
További részletek >>


A DK-k átütő sikere, a Márki-Zay-faktor, ami Karácsonyt jelöltségig segítheti és az előválasztók igazsága

Nulla. Száz százalék Dobrev Klára vagyok. A gyerekeimben van 50 százalék Gyurcsány – felelte a DK miniszterelnök-jelöltje, amikor lapunk arról kérdezte, hány százalék Gyurcsány van benne. Kalkulációt a tárgykörben nem végeznék, ám az immár – a százalékoktól függetlenül – tudható: Dobrev képes följebb tornászni a Demokratikus Koalíció fölötti plafont, mint férje, amennyiben a párt történetének két legsikeresebb politikai kampánya alkalmával ő volt a vezető. Ezek egyike a mostani előválasztás, amelynek első körében megnyerte a miniszterelnök-jelöltek versenyét. Dobrev Klára lesz Orbán Viktor ellenfele? Ez egyáltalán nem biztos, mai tudásunk alapján talán nem is erre van a legtöbb esély. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a mondásunk sohasem volt annyira bizonytalan, mint most, azaz Karácsony Gergely korábban ...
További részletek >>


Márki-Zay Péter: Szájer József egymaga többet ártott a Fidesznek, mint az ellenzék 2010 óta összesen

Hogy akar a pártokkal kormányozni úgy, hogy közben utálja őket? Nem utálom őket, csak kritizálok. Nevezzük kritikának, de hogyan akarja összefogni őket, ha közben ennyi baja van velük? Ezért szoktam szakértői kormányt emlegetni. Van köztünk versengés, ez igaz, időnként valóban konfrontálódom velük. Nem értek egyet azokkal, akik kormányra kerülés esetén szétosztanák a minisztériumokat, állami cégeket, közbeszerzéseket, akik olyan kormányzást akarnak, ahol mindegyikük ki tud venni valamit a közösből. Attól félek, hogy ez a modell rövid úton a Fidesz visszatéréséhez vezetne. Ahogy az elszámoltatás hiánya is. Pedig az emberek nem azt akarják, hogy a nagy tolvajokat most kis tolvajokra cseréljük, hanem hogy ne legyen lopás. Ennek elkerüléséhez nagyon bízom a nyilvánosság erejében, hiszen az előválasztást is csak a ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Jakab Péter: Csányi Sándorral majd ügyész beszélget el, hogy miért reptette Orbánt luxusgéppel

Nagyatád, reggel negyed tíz. Várjuk a Jobbik-elnök politikai standup-ját, akárcsak az a 70–80 helyi, akik élőben akarják megnézni, ki fenyegeti börtönnel a NER urait, és kíváncsiak, igaz-e, hogyha elszámoltatásról van szó, Jakab Péter nem ismer sem ember, sem istent, csak az igazság érdekli. Napközben még kétszer nézzük végig a műsort, Barcson és Pécsett, és azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a reakciók és a hatás hasonló, de a portéka is: népnyúzó nagyurak, elhazudott jólét, elvándorlás, nehezen élő kisemberek és „Lölö” – aki eljött, annak ez tetszik. Aztán szelfiözön, majd irány a Skoda. Késésben vagyunk, Jakab ideje percre be van osztva, interjúra is csak az autóban van lehetőség két fórum közt. Marjai János / 24.huA torka még bírja? Kicsit már mélyült a hangom, volt, hogy rekedten fórumoztam, de ez a mostani ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


Csák János: Magyarországon nincs az a nádtető-gyújtogatós politikai erő, mely képes lenne többséget teremteni az uniós kilépéshez

Ha Kína lesz a jövő ura, akkor tán megéri hanyatt vágni magunkat Peking előtt, tán megéri kétezer-milliárdért Budapest–Belgrád vasutat építtetni velük, megéri a tőlük felvett hitelből Fudant húzni fel a Diákváros helyén, megéri „eltekinteni a demokratikus deficitektől”. De vajon Kína lesz a jövő ura? A jövő ura egyetlen állam sem lesz. A történelemben sosem létezett tartós egyeduralom, rövidebb-hosszabb ideig fennálló egyensúlyi helyzetekről beszélhetünk. Világuralmi gondolatot dédelgettek a rómaiak, a spanyolok, az angolok, a németek, a szovjetek, az amerikaiak. A birodalmak, a Pax Romana, a Pax Britannica, a Pax Sovietica a saját súlyuk alatt összeomlottak. Nagy szervezetek ideig-óráig összetarthatók erőszakkal, manipulációval, de még a legtehetségesebb vezető sem tudja, hogy a tőle három szinttel lejjebb ...
További részletek >>


Fekete-Győr András: Ha bot kerülne a küllők közé, megvétóznánk a közös listát

Nem fél attól, hogy elássák? Én? Dehogy. És Hadházy Ákos sem fél. Egy kampányeseményen taracknak, magyarán gyomnak nevezte Tóth Csabát, a MSZP zuglói képviselőjét. Nem kéne óvatosabbnak lennie? Egy időben, amikor épp kevésbé volt  jóban Tóthtal, még Karácsony Gergely is tartott az elásástól, noha ilyen nyilvános sértegetést ő nem engedett meg magának. Azon a rendezvényen eredetileg Ákos – aki jelenleg egy ültetvényen végez közmunkát – beszélt a tarackok természetéről. A tarack a legszívósabb gyomok közé tartozik. Erre mondtam én, hogy ezek szerint Tóth Csaba is egy tarack az ellenzéki politikában, akit nekünk kell kihúznunk. Tóth Csaba egy nagyon szívós hatalompolitikus, aki gyáva módon megfutamodott a Partizán-vita elől. Az az ellenzéki politikus, aki nem mer egy másik ellenzéki politikussal vitázni, nem ...
További részletek >>


Karácsony kitalálta, a szocik túlkavarták, a Jobbik besokallt, Gyurcsány meg kért egy kávét

Karácsony Gergely várt ki a legtovább a miniszterelnök-jelölt aspiránsok közül, és csak a többiek után, május 15-én jelentette be indulását az ellenzéki előválasztáson. A főpolgármester akkorra már hónapok óta építette a hátországát, és meghirdetett mozgalmának névsora kirajzolta koncepcióját: olyan ernyőt felhúzni, amely alatt ott vannak a zöld- és a baloldali politika képviselői, a városi liberálisok, de még a Fidesz vidékpolitikáját egykor megtestesítő Ángyán József is. A cél az volt, hogy Karácsony ne csupán a baloldal (pláne a nem túl acélos formában lévő MSZP-Párbeszéd szövetség) jelöltje legyen, hanem a sokszínű ellenzék vezetőjeként jelenjen meg, lehetőleg a pártok felett állva. Ehhez a koncepcióhoz Karácsonynak volt egy másik, igen ambiciózus terve is, amiből aztán nem lett semmi. Amikor ugyanis ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Pető Péter: A Magyarország-ellenes vakcinapolitika

Brüsszel miatt nincs elég vakcina, a nyugati beszállítás akadozik, csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával lehessen oltani, alapos engedélyeztetés nélkül hazárdjáték a kínai vakcina használata – mondások kormánytól és ellenzéktől, amik tisztán mutatják meg, milyen ócska minőségűre roncsolták a politikát, és hogyan sikerült súlyosan demokráciaellenes vakcinapolitikát előállítani. A kormánypárt és ellenzékének egy része egyaránt teljes természetességgel illeszti saját nagy történetébe az oltásügyet, mintha nem éppen egy világjárvány közepén járnánk, mintha tilos lenne kísérletet tenni a valóság megismerésére. Ezt persze teljesen eltérő dinamikával teszik, hiszen a Fidesz rendületlenül nyomja, az ellenzéknek meg még az eleinte az ügybe belerohanó része is inkább farol belőle, ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Dobrev Klára: Attól nem kell félni, hogy az emberek kimennek Polt Péter érdekében tüntetni

A DK szegedi jelöltje már az előválasztás második napján arról beszélt, ön olyan nagy fölénnyel vezet, hogy talán második fordulóra sem lesz szükség. A pártközpontba is ilyen hírek érkeznek? Mindenki találgat, próbál a hangulatból következtetni a verseny állására. Azt látom, hogy óriási az érdeklődés, egyikünk sem gondolta volna, hogy ilyen sokan szavaznak majd, a részvételi arány messze meghaladja azt, amit a főpolgármesteri előválasztáson tapasztaltunk. Azt is látom, hogy mi, DK-sok vagyunk a legtöbben az utcákon, én jártam a legtöbbet az országot, úgyhogy optimista vagyok. Konkrétan milyen eredményre számít? Elképzelhetőnek tartja, hogy valóban akár már az első fordulóban eldől a verseny? Természetesen győzni szeretnék, mi másért indulna egy politikus egy választáson. De megjósolni nem tudom az eredményt. Bár a ...
További részletek >>


Lemondott ózdi alpolgármester: Ön még nem volt illuminált soha? És illumináltan sosem követett el hülyeséget?

Mit kell tudni Farkas Péter Barnabásról? 1980. szeptember 24-én születtem Miskolcon. Gyermekéveimet Felsőzsolcán töltöttem szüleimmel, testvéremmel, illetve részben az anyai nagyszülőknél, Tokaj-Hegyalján, Bekecs valamint Szerencs településen; vagyis hát Borsodban mozogtam. Érettségit a miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskolában grafikus szakon, diplomát a debreceni egyetemen szereztem etnográfusként és muzeológusként. Feleségem tanár, az Ózd melletti Csokvaományról származik, a középiskolás évek alatt ismertem meg őt, sokat jártam hozzájuk, erősen kötődöm a környékhez, szakdolgozatomat a Csokvaományi lakóporta és egyéb néprajzi mozaikok címmel írtam. Egyetem után, 2005-ben pályázaton elnyertem az ózdi gyártörténeti múzeum muzeológusi posztját, és Csokvaományra költöztem, majd bejöttünk Ózdra, ...
További részletek >>


A járvány gyengülni fog, a választási kampány felerősödik. Mit várhatunk 2021-től?

A kormány Bár a koronavírus-járvány második hullámában a Fidesz kicsit veszített népszerűségéből, egyelőre még mindig vezető szereppel bír a magyar politikában – olvasható a Bíró-Nagy András, Győri Gábor és  Scheiring Gábor által írt évkönyvben. Azonban mivel 2022-ben a Fidesznek az egységes ellenzékkel kell majd szembenéznie, amelyről a 2019-es önkormányzati és a 2020. októberi borsodi időközi választáson kiderült, hogy működőképes koncepció is lehet, várható, hogy a kormánypárt a választási törvény ismételt módosításával tovább fogja szűkíteni az ellenzéki pártok mozgásterét. Az Orbán-kormány a kampányt is nagyobb fokozatra fogja kapcsolni azzal, hogy a klasszikus döntéshozás helyett a választók támogatásának elnyerése lesz a cél – jósolják az elemzők. Ennek a jelei már látszanak, például a ...
További részletek >>


Kovách Imre: Nem hiszem, hogy valaki feltalálta a NER-t, mert akkor nem bírta volna magában tartani

Politikai mestermű a NER? Nem szeretném a rendszert dicsérni, ezért mesterműnek se nevezném. Akkor a maffiaállamhoz mit szól? Bizonyos körökben elterjedt ez a kifejezés.   Nem vagyok politológus, nem tisztem megítélni, hogy a mestermű vagy a maffiaállam a helytálló, pontos fogalom vagy sem. Kollégáimmal azok közé tartozunk, akik meg akarják érteni a NER-t, például azt, hogy melyek voltak azok a kihívások, amelyekre mindenképp választ kellett adnia. Aligha lehet azonban a NER-re másként tekinteni, mint egy működő, tehát racionálisan értelmezhető, az emberek jelentős része által elfogadott rendszerre. Azt is tudomásul kell venni, hogy a NER-nek – éppúgy, mint  Kádár-rendszernek – mindenre volt, van valamilyen válasza, még ha az a válasz rossz is. Akkor úgy kérdem: mi a 2010 óta tartó NER-siker titka? Az egyik elem, hogy az én ...
További részletek >>


Nagy Feró: Nem lázadó voltam, hanem sértődött

Amikor először kerestem, azt mondta, zenekari próbán van. Újra pörög a Ricse? Egy tévéműsorra próbálunk, Wolf Katival újra eljátsszuk a Gyere, kislányt. Igazán nem lehet mondani, hogy kiöregedett volna a showbizniszből. Kossuth-díj, jogdíjak és rengeteg szereplés… Ami a díjat illeti, már három évvel ezelőtt is felterjesztettek, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon meglepődtem. Azt mondogattam az utóbbi időben úgy félig viccesen, hogy ha az összes tanítványom megkapta már, kaphat valamit a tanár úr is, nem? Egy csomó zenekarral foglalkoztam annak idején a Garázs műsorban. A Kispál és a Borzot annak idején én futtattam, például. Hobo útnak indításában is segédkeztem, még 78-ban. Azt is mondta, hogy azért kapta a Kossuth-díjat, hogy idegesítse a liberálisokat. Nagyon szeret provokálni? Ugyan már, csak viccelődök, ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>