Létezhet egy, a Higgs-bozonhoz hasonló részecske, ami megmagyarázhatja a sötét anyagot

A Granadai Egyetem és a Johannes Gutenberg Egyetem elméleti fizikusai szerint létezhet egy, tulajdonságaiban a Higgs-bozonhoz hasonló részecske, ami megmagyarázhatná a sötét anyag létezését – írja az Eurekalerten olvasható sajtóközlemény. Az European Physical Journal C tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a három ismert dimenzió mellett létezhet egy negyedik is, ami azonban annyira kicsi, hogy csak indirekt módon találhatunk bizonyítékot a létezésére.

A szakértők a fizika standard modelljét akarják kibővíteni, és olyan kérdésekre adni meg a választ, amire ez nem felel: ilyen például a sötét anyag összetétele,

vagy az, hogy a gravitáció miért gyengébb mint az elektromágneses sugárzás. 

Az extra dimenzió létezését már az 1920-as években felvetette Theodor Kaluza és Oskar Klein, hogy a gravitációs és elektromágneses erőket egyesíteni tudja. Napjainkban a húrelméletek magukban foglalják a Kaluza–Klein elméletet – ami még mindig nem tartalmaz a sötét anyaggal kapcsolatos megfelelő elképzelést.

Kapcsolódó
Bejártuk a helyet, ahol a világ keletkezésére keresik a választ

Olyan dolgokat nézhettünk meg a genfi CERN-ben, amiket még az ott dolgozó fizikusok is csak nagyon ritkán láthatnak.

Adrián Carmona és kollégái, Matthias Neubert és Javier Castellano ebben a modellben egy olyan, nehéz részecske létezését feltételezik, amely hasonló tulajdonsággal bír, mint a Higgs-bozon, csak olyan nehéz, hogy még a CERN részecskegyorsítójában sem lehetne előállítani, ellentétben a negyven évig keresett Higgsszel. Az elméleti fizikusok szerint a részecske szerepet játszhat minden olyan részecske tömegének generálásában, amely érzékeny erre a negyedik (a részecskefizikában tulajdonképpen ötödik) dimenzióra, ugyanakkor az egyetlen releváns ablak lehet egy, a sötét anyag létezéséért potenciálisan felelős sötét szektorba, ami megmagyarázná az elmélet legnagyobb hiányosságait.

Mivel földi részecskegyorsítóban nem lehet előállítani ezt a részecskét, a fizikusok most az univerzum keletkezésének nagyon korai szakaszában, a sötét anyag létrejöttének idején keresik.

The post Létezhet egy, a Higgs-bozonhoz hasonló részecske, ami megmagyarázhatja a sötét anyagot first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Meglepő következménye van az északi-sarki jég olvadásának

Az északi-sarkvidéki jégveszteség miatt jóval nagyobb energiára van szükségük az ott élő állatoknak, például a jegesmedvéknek és narváloknak a helyváltoztatáshoz és táplálékszerzéshez – állapították meg amerikai kutatók az MTI szerint. Anthony Pagano, az amerikai San Diego Zoo Global nonprofit szervezet és Terrie Williams, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i intézményének munkatársa a környezet változásainak hatását vizsgálta két ikonikus sarkvidéki állat, a jegesmedve (Ursus maritimus) és a narvál (Monodon monoceros) esetében. Tanulmányuk a Journal of Experimental Biology című tudományos lapnak a klímaváltozásról szóló különszámába készült. Pagano és Williams felmérték a narválok és a jegesmedvék mozgásának energiaigényét és arra jutottak, hogy a nagymértékű jégveszteség miatt a helyváltoztató aktivitásra ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Önteltség lenne azt hinni, hogy egyedül vagyunk az univerzumban

2017-ben történelmi felfedezés született: először azonosítottak egy csillagközi látogatót a Naprendszerben. Az ‘Oumuamua nevű objektum azóta tartja lázban a kutatókat, hiszen extrém tulajdonságaira nem született kielégítő magyarázat. Avi Loeb ezen rejtély köré építette fel legújabb könyvét, melyben bemutatja, miért gondolja úgy, hogy az ‘Oumuamua egy idegen civilizáció nyoma lehet. Avi Loeb Földönkívülije kötelező olvasmány azok számára, akiket a sci-fin túl tudományos szempontból is foglalkoztatnak a földön kívüli intelligencia lehetőségei. A könyvet ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a szerző erősen szubjektív szempontból járja körbe a témát – érzékelhetően megviselte, hogy hipotézisét rengeteg szakmai támadás érte. (A Földönkívüliről írt bemutatónkat itt olvashatja.) Avi Loebot egy ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Gyönyörű panorámafotót küldött vissza az új marsjáró

A NASA Instagramon hozta nyilvánosságra a Perseverance marsjáró legújabb fotóját, ami egy panorámakép a Jezero-kráterről. A felvételt a rover Mastcam-Z kamerája készítette. A képen jól látszik a kráter pereme, a leszállási helyszínen egyébként 3,5 milliárd évvel ezelőtt még víz hullámzott. A rover célja ezért lett ez a terület: az egykori élet nyomait fogja kutatni.   A bejegyzés megtekintése az Instagramon   NASA (@nasa) által megosztott bejegyzés Az eszköz a bolygó éghajlatát és geológiáját fogja tanulmányozni, emellett olyan mintákat is begyűjt majd, melyeket később elhozhatnak a Földre. Lehetséges, hogy a robot küldetése során olyan nyomokra fog bukkanni, amelyek igazolják: egykor jelen volt az élet a Marson. Kapcsolódó Leszállt a Marsra a Perseverance 7 percnyi terror ...
További részletek >>


Tegyük fel, hogy egy idegen űrhajó landol az egyetem udvarán, és a földönkívüliek viselkedéséből egyértelműen kiderül: barátságosak

Akinek lehetősége nyílik rá, menjen ki a szabadba, és csodálja meg az univerzumot. Ez persze este a legkönnyebb, de az univerzum mindig ott van, és vár ránk, még akkor is, ha csak a Napot látjuk az égen. Úgy tapasztaltam, hogy már az is megváltoztatja a nézőpontomat, ha egyszerűen felnézek az égre. A látvány éjszaka a legcsodálatosabb, ami azonban nem az univerzum, hanem az emberiség tulajdonságaira nézve sokatmondó. Mindennapjaink ügyes-bajos dolgai közepette legtöbben csak arra figyelünk oda, ami legfeljebb pár méterre van tőlünk, és amikor a felettünk lévő jelenségeken gondolkodunk, akkor általában az időjárás miatt aggódunk. Éjszaka viszont sokszor alábbhagynak földi aggodalmaink, és otthoni távcsöveinkkel, sőt szabad szemmel is láthatjuk a csillagokat, a Holdat, a Tejutat és – szerencsés esetben – a közelben elhaladó ...
További részletek >>


Egyre később szülik az első gyereküket az európai nők

Egyre idősebb korban hozzák világra első gyermeküket a nők az Európai Unióban: 2019-ben az első gyerek születésekor az anyák átlagéletkora 29,4 év volt – közölte szerdán az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Két évvel korábban 29,1, 2013-ban pedig 28,7 évesen hozták világra első gyereküket az unióban élő anyák – írja az MTI. Észtországban ment végbe a legnagyobb ugrás: a 2015-ös 27,2-ről 2019-re 28,2 év lett az elsőgyerekes kismamák átlagéletkora. Noha az unióban átlagosan nőtt az anyák életkora az első szüléskor, az országok között megmaradtak az eltérések: Bulgáriában a legfiatalabbak – 26,3 évesek -, Olaszországban a legidősebbek – 31,3 évesek – a kismamák. Magyarországon az uniós átlagnál fiatalabban, átlagosan 28,3 évesen hozzák világra első gyereküket az édesanyák. Nagy Nikoletta ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Már 40 évvel a Facebook előtt próbálgatták az adattudósok, hogyan manipulálhatók a választók

Japánban már évek óta bevált módszer a mesterséges intelligencia által támogatott munkahelyi megfigyelés. A munkáltatók nem csak azt ellenőrzik, hogy milyen feladatokat végeznek el az alkalmazottaik, de algoritmusokkal elemzik, hogy éppen milyen hangulatuk van és mennyire boldogok. Az amerikai Humanyze startupnak is van hasonló megoldása, ami európai szemmel aggályos dolgokra képes: a dolgozókra tett műanyag kitűző mikrofonnal rögzíti a beszélgetéseket, illetve rejtett érzékelők figyelik a tartózkodási helyet és a mozgást. Az így gyűjtött adatokhoz még hozzáveszik a munkavállalók e-mailjeinek és naptárbejegyzéseinek tartalmát, így még pontosabb kép állítható fel arról, mivel telik egy alkalmazott munkaideje. Az egészségügyben, kereskedelemben vagy pénzügyi területen dolgozó amerikaiak egy részének munkavégzéséről pedig a ...
További részletek >>


Nem szeret, nem szorong, nem tanul – így lehet felismerni a pszichopatát

Epét hány, rosszmájú, rossz vérmérsékletű – azt hihetnénk, hogy ezek a fogalmak ad hoc jöttek létre, és különösebb logika nincs mögöttük, pedig ez egyáltalán nem igaz. Ugyan ma már csak a köznyelvben használják, az ilyen megfogalmazások visszavezethetők az egyik legrégebbi viselkedési kategorizáláshoz, a nedvek tanához, ami először Hippokratész nevéhez fűződött, majd Galénosz dolgozta át ötszáz évvel később. A két és félezer éves elmélet az első olyan részletesen kidolgozott típustan, aminek a fogalmait ma is használjuk. Hippokratész különböző testnedveket társított a viselkedési mintákhoz: a kolerikus vérmérséklet például indulatosabb, agresszívabb embereket takart, hozzájuk a sárga epét párosította az ókori orvos. Ebből az elméletből születtek meg aztán a későbbi, egyelőre még mindig testhez kötött ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


Felsőbbrendű szabadságharcosoknak hiszik magukat a magyar oltásellenesek

Több mint egy éve jelentek meg az első hírek arról, hogy egy addig ismeretlen vírus bukkant fel a kínai Vuhanban – a tüdőgyulladással járó betegség hamar végigsöpört az egész világon, és olyan mértékű változásokat hozott az életünkben, amire egy évvel ezelőtt még senki nem számított. Abszurdnak tűnik, de rengetegen vannak, akik szerint a koronavírus egy mesterséges vagy akár nem is létező vírus, amit valahogy a politikusok és az új világrend elitjei szabadítottak rá az emberekre az alábbi, egymást sokszor átfedő célokkal. Népirtás. Népirtás azzal a céllal, hogy csak a megfelelő emberek éljék túl a pandémiát. A jelenlegi világrend tönkretétele. Az autonómia kiiktatása. Chipezés, 5G általi engedelmességre késztetés. Gazdasági haszon. Tiltott emberkísérletek. Az immunrendszer gyengítése. A sor folytatható lenne ...
További részletek >>


Tesztelik a kísérleti fúziós reaktor üzemanyagát

Tesztelik az ITER-be (International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) szánt üzemanyagot a brit JET (Joint European Torus) tokamakban – írja a Popular Mechanics. Az olyan fúziós reaktorok, mint az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor), az atomreaktorok ellentéteként működnek. Míg a paksihoz hasonló reaktorokban atomhasadás történik, a fúziós reaktorban – egyszerűen fogalmazva – egyesülnek az atommagok. Az atomreaktorban egy instabil, radioaktív izotópot nagy sebességű részecskékkel bombáznak (ezek a részecskék általában neutronok), így az atomok felhasadnak kisebb részecskékre. A nagy izotópból két kisebb izotóp jön létre, valamint nagysebességű neutronok, amelyek újabb és újabb nagyobb izotóphoz csapódnak, ...
További részletek >>


„Hé, haver, vak vagyok, nem drogos”

Eléggé meglepett, hogy a Facebookon vette fel velem a kapcsolatot. Miért? Mert egy vak embertől a legkevésbé azt vártam, hogy hosszas Messenger-üzenetváltásokat követően egyeztetem le vele az interjú helyét és időpontját. Ugyanúgy facebookozom vakon, mint a látók. Csak annyi a különbség, hogy nem én olvasom el az üzeneteimet, hanem a telefonomon lévő program. Különböző kézmozdulatokkal tudom a saját üzenetemet szerkeszteni, vagy akár más bejegyzéseit lájkolni, megosztani. Az a legszebb az egészben, hogy mindebből más csak annyit lát, hogy babrálom a sötét képernyőjű telefonomat, ugyanis a fényerő teljesen le van kapcsolva. Úgyse látom, ami megjelenik rajta, így meg energiatakarékosabb. Ezért előfordult már, hogy miközben másik irányba nézve böködtem a tök sötét telómat, odajött hozzám egy ember és megkérdezte: ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


Energiaklub: az atomerőművek a korrupció melegágyai

Régóta folyik vita arról, hogy Magyarországon milyen lehetőségeink vannak a megújuló energia kiaknázására, és hogy mennyire kell erőltetni hazánkban az atomenergia bővítését. Bár tudományos alapon rengeteg a pro és kontra érv, az tagadhatatlan, hogy az egész világon, és főleg Magyarországon korrupcióveszély lengi körül az ágazatot. Az Energiaklub a fukusimai atomerőmű-baleset tízéves évfordulója apropójából két friss jelentésében taglalja az atomenergia problémáit, és egyértelműen szembehelyezkedik vele. A nap- és szélenergia, valamint a biogáz lehet a megoldás „Az Európai Unióban csökken a nukleáris energia felhasználása, a szél- és napenergia, valamint a földgáz növekszik” – ismertette az első, Az atomenergia működési anomáliái című összefoglalóját dr. Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértője, az ELTE ...
További részletek >>


„Több ez a műsor annál, mint hogy veszekszünk, ölelkezünk, újra veszekszünk”

Folytatódik kulissza-sorozatunk: legutóbb egy titkos műhelyben nézhettük meg, hogyan készül Tóth Andi műfülcimpája, most pedig egy olyan helyszínen tölthettünk el pár órát, ahova ritkán engednek médiamunkásokat: körbejárhattuk a Való Világ Villát. Mindeközben megpróbáltunk az összes olyan titkos részletre rákérdezni, amikkel kapcsolatban a valóságshow-fanatikusok (vagy akár a műfajt szívből utálók) általában hajlamosak összeesküvés-elméleteket gyártani: tényleg a produkció irányítja a játékosokat? Befolyásolják valahogy a szavazást? Ivándi-Szabó Balázs / 24.huParajdi Szabolcs főgyártásvezető vezetett minket körbe, de tőle nem mertünk ilyen durvákat kérdezni, a tartalomért felelős kulcsemberhez ugyanis – mint a legnehezebb pályához egy videójátékban – csak a legvégén jutottunk el. Menet közben pedig a ...
További részletek >>


Elmaradt a QAnon-konteó nagy leleplezése, helyette trollok olvasgatják egymás Twitterét

Az országot 2017-ben elárasztó Soros-plakátok jelezték leglátványosabban, hogy a régóta zuhanórepülésben lévő magyar közbeszéd sikeresen elérte egy James Bond-film összetettségi szintjét. A politika funkciója innentől nem az, hogy égető és bonyolult társadalmi problémákra találja meg viták útján a legjobb megoldást, hanem hogy végeláthatatlan harcot vívjon egy ördögi főgonosszal, aki az elpusztításunkra tör, komplett háttérhatalmat irányít, és ráadásul még kajánul nevetgél is közben. Kétségtelen, hogy egy ilyen mitikus összecsapás sokkal izgalmasabb, mint a valódi érvek ütköztetése, ám a szórakoztatóipari értékén túl vannak járulékos hatásai. Például az, hogy pár év után már mindenki rezignált vállrándítással veszi tudomásul a tényt, hogy létezik egy varázsige („Soros”), amellyel bármilyen vitát ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Az EU vakcinaengedélyezése nagyon szigorú, a hazairól semmit sem tudni

Ahhoz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) egy vakcinát engedélyezzen, annak alapvetően három fő szempontnak kell megfelelnie: biztonságosnak, hatásosnak és sztenderdeknek megfelelő minőségűnek kell lennie. Az EMA a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok előtt, a kutatás közben, a gyártásnál és az utánkövetésnél is jelen van, ha koronavírus-vakcinákról van szó. Előzetes tanácsadást is kínál az EMA A gyógyszerügynökség már a gyártási folyamatok és a klinikai vizsgálatok megkezdése előtt ajánl tudományos tanácsadást a vakcinagyártóknak, ami egyébként békeidőben, minden más oltóanyagra és gyógyszerre is vonatkozik. Ennek célja, hogy a kutatásokkal és a belőlük készülő tanulmányokkal kapcsolatos problémákat előre kiszűrjék. Ennek a menete annyi, hogy a gyártó benyújtja az EMA-hoz ...
További részletek >>


Szólj hozzá!