Old Firenze, avagy a bűn késő Kádár-kori melankóliája

Az Old Firenze a budai várnegyeden belül a Bécsi kapunál, a Táncsics Mihály utca 25. alatt működött. A közelben, az Országház utca 10.-ben volt a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat 164. számú drinkbárja, ahol szintén éjjeli csavargások keserűségét lehetett elfojtani – utóbbi helyén a rendszerváltást követően Fekete Holló néven működött étterem.

Az Old Firenze már elnevezésében is egy ódon hangulatra utalt, az elveszett szellemi tisztaságnak a romjai felett történő üldögélés üzenetét hordozta. Profánabban fogalmazva – mint tettük azt A szocializmus bűnbarlangjai című könyvben – „már egy létező igényre ráépülve jelképezett egyfajta nimbuszt, elit státuszt, ami hangulatában, s a nevével is valamiféle elveszett, mégis gazdagságot mutató hatalomra utal”. Ezen tulajdonsága miatt előszeretettel látogatták a korszak nómenklatúrájának tagjai is. A valóságban az elnevezés az úgynevezett old firenzei aranyforintra vezethető vissza, amely Luxemburgi Zsigmondtól megközelítőleg Mátyás király uralkodásáig volt közkeletű és megbízható értékű fizetőeszköz. Az Old Firenze a nevében a török előtti idők fizetőképes keresletének az emlékét őrizte.

Kapcsolódó

Mennyit ér a bűnöző, ha szocialista?

Melyek a tipikus szocialista elkövetési módok, milyen a szocialista bűnöző: másként lop, öl és tisztogat-e, mint az „imperialista fertőben úszó Nyugat” bűnbarlangászai? A Tangó és Kes új adásában ezúttal a házigazdákat kérdeztük A szocializmus bűnbarlangjai című könyvük kapcsán.

A helynek azt a szellemiségét, amelyet az XX. század második felének Magyarországán betöltött, legszemléletesebben talán Ferdinandy György A piros kabátos lány című írásában lelhetjük meg:

A Bécsi kapunál turisták ácsorognak. Itt volt az Old Firenze, ahol Wilhelm Gertrud zongorázott, és gyertyák égtek az asztalokon. Ez volt itt a fiatalság. Ami azóta történt, arra mondják azt, hogy az élet.

Görgey Gábor író 2009-ben is úgy emlékezett, hogy már a második világháborút követő koalíciós időszakban is fontos helyszínnek számított az Old Firenze – a Pipacs, a Bristol és a Pommery mellett –, ahol a népszerű drámaíró szerint:

Ha pénzre tettem szert, gyakran bűvöltem itt aktuális szerelmeimet, az Old Firenze hangulata sokat segített az embernek a végső cél elérésében.

Inkey Tibor / Fortepan AZ Old Firenze Bár bejárata 1966-ban.

A második világháborút követően a hely hivatalosan cukrászdaként működött, ahol az egyik alkalmazott – bár csak időlegesen – az erdélyi menekült Jékely Zoltán író volt. Ebben az időszakban a hely még úgynevezett különszobákra, fülkékre és sajátosan idomtalan helyiségekre volt felszabdalva. Galsai Pongrác egy irodalmi szövegében emlékezett meg Jékely ottani jelenlétére: „Az Old Firenzében együtt voltak a Jékely-poézis legfontosabb kellékei: a Pusztulás látványa (odakint), a Múlt (idebent a százéves miliőben), a Szerelem tárgya és ígérete (a helyiségen átvonuló női alakzatokban), s valami képzeletbeli (de olykor a cukrászda zongoráján is felcsendülő) dallam.”

A későbbi időkben sem hagyott alá a művészeti pompa, a bár udvarában ugyanis Balázs József Róbert festő- és mozaikművésznek 1971-be készült el a Firenzei ékítmények című művészeti tárgysorozata. A rendszerváltás idején a belső udvarban már létezett az úgynevezett Art-Play Galéria, ahol időszakos kiállításokat is rendeztek. Az elveszett antik hagyományokra is emlékeztető helynek kedvelt vendége volt Máté Péter is, aki kifejezetten szeretett itt megpihenni. A zenevilág egy másik ikonja is fellépett a bárban: Ligeti Éva énekelt itt két elkülönülő turnusban. Vagy délután 5-kor kezdett este 11-ig, vagy utóbbi időponttól hajnali 5-ig dalolt.

A vendéglátóhely előtt egy testőrt alakító portás állt, aki az elvárásnak megfelelően meg is szűrte a vendégsereget, persze az ismerős arcoknak mindig volt szabad hely. A bejáratból nyíló keskeny teremre merőlegesen vált láthatóvá az éjszakai szórakozóhely legtágasabb helyisége. Abban a teremben a rendszeres zsúfoltság mellett különálló pódium is állt, azon pedig zongora. Ha már a zenét említettük, érdemes megjegyezni, hogy többek között a Tolcsvay-trióban zenélő testvérek édesapja, valamint Harmath Amádé is fellépett itt. A Kádár-korszak derekán éjszakánként többek között Cziffra György is itt kényszerült kiegészíteni a fizetését: komolyzenei témák sajátos parafrázisait adta elő az Old Firenzében. A korszak elején a nehéz élethelyzetben lévő Ladányi Mihály költő dobosként szolgálta ki az idősebb, egyre népszerűbbé váló muzsikust.

Az 1980-as évek elején már csak díjazás ellenében lehetett bejutni, igaz, rendkívül olcsón. Összehasonlításképpen: az Old Firenzében 40 forintot kellett a belépéskor kifizetni, míg ugyanebben az időszakban a Kelenhegyi úton létező Búsuló juhász étterembe 150 forint volt a beugró. Már a benti vendégfogadók is ikonikusak voltak, például az egyik közkedvelt mixernő, akinek a keresztnevéről az egykori vendégek között sincs egyezség. Az Eszter vagy Éva nevű nőt komoly megbecsülés övezte, amit azzal ért el, hogy nagyon hasonlított a korszak meghatározó énekesnőjére, Zalatnay Saroltára. Az 1970-es évek elején kizárólag jól öltözött vendégeket engedtek be, és az éjszakai élőzenének nagy híre volt a Kádár-kor sötétedés utáni hangulataiban. Sokan úgy emlékeznek a mai napig a helyre, hogy itt rendszeresen óriási bulikat szerveztek szilveszterkor. Az Esti Hírlap ezekről jó előre hírt is adott, hogy ezzel is asztalfoglalásra biztassák a potenciális vendégeket.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Magyar Nemzeti Digitális Archívum A bárhelyiség látható a bárpulttal, előtte vendégek ülnek, mögötte a kiszolgáló éppen kávét főz.

Nem csak zenei, hanem filmes emlékezete is akad a helynek. Bánki Zsuzsa a férjével Barlay Gusztávval az Old Firenze mellett, a Táncsics Mihály utca 10.-ben lakott, és az ő elmondásukból tudjuk, hogy magának a vendéglátóhelynek a homlokzata a szomszédos házhelyekkel együtt több nemzetközi produkcióban is feltűnt. Aztán Várkonyi Zoltán Sellő a pecsétgyűrűn című kémfilmjét is többek között ebben az utcában forgatták, valamint az osztrák megbízók által koordinált Piroschkával Magyarországon című filmet is. Anthony Quinn a Huszonötödik óra című filmhez is használta az Old Firenze utcarészletét, ahogyan Alberto Lattuada olasz rendező Fraulein Doktor című alkotásának is díszletül szolgált a közeg. 1968-ban John Frankenheimernek a Fixer című filmjéhez például az Old Firenze homlokzatára felkerült egy orosz nyelvű cégtábla: „Damszkij parukmaker”. Visszatérve a „nem élhetek muzsikaszó nélkül” kádári hangulatvilágához, 1980-ban már az úgynevezett Gombkötő-Oláh banda zenélt itt esténként. Mellettük Csuti Rigó László és Gáborás Zoltán is megfordultak a helyen, utóbbi a Kristály étterem zenekarát vitte, de a Bartha trió is visszatérő vendégként volt ismert.

Meg kell jegyezni, hogy közel, a Fortuna utca elején, a 3-as szám alatt található épületben működött a turistacsalogató Pest-Buda Vendéglő. A korszak notabilitásai részben a hirdetéseknek is köszönhetően a fővárosi színházak meglátogatása után ebben az étteremben költötték el vacsorájukat, utána a baráti társaságok vagy a családok fiatalabb tagjai az Old Firenzébe jártak át mulatni. A korszak hivatalos nyitva tartási rendje alapján ezen a helyen reggel ötig engedélyezték az élőzenét és a táncot. Az 1960-as évek végétől ezért is hirdették úgy a helyet, hogy itt a zenészek négy műszakban, egy nonstop bárban dolgoz(hat)nak.

Miskolczi Miklósnak a rendszerváltáskor megszületett könyvéből tudjuk, hogy az 1980-as évek elején a helyen az egyik legnépszerűbb fellépő Ludomil Béla volt. Az 1980-as években Bába Józsefnek köszönhetően már diszkózene is szólt rendszeresen éjszakánként, mégpedig a hely 1981-es szerződéses üzletté válása után. A nyolcvanas évek közepére aztán részben átépítették, játékgépekkel és flipperekkel tömködték tele. Ebben az időszakban már presszóként is működött délelőtt tizenegy órától délután ötig, azt követően lemezekről szólt a diszkózene, majd 11 órától indultak az élőzenés műsorok.

Vadász Zoltán, a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat igazgatója 1981-ben úgy nyilatkozott, hogy az Old Firenze a többi budai kocsmához képest nem ment feltétlenül gazdaságosan. Amíg a Bartók Béla úti Mészöly-sörözőt szerződéses üzletként 5,6 millióért lehetett a versenytárgyaláson eladni, addig az Old Firenzét 1,6 millióval hirdették meg, a végén pedig 3,9 millióért tudták kiadni. Az 1970-es évek második felében létező üzletmenet alapján először 2,3 millió forintra taksálták a helynek a bérleti díját. Az 1980-as évek elején, a Presztízs-ügy idején bérlettel élő Farkas Dezső évekig sikeresen működtette, ő az évtized második felében a Kacsa étteremben már újra zongoristaként dolgozott a Fő utca 75. szám alatt.

Fortepan / Fortepan Old Firenze bár, eszpresszó 1973-ban.

Az 1981-es kisvállalkozási törvény életbe lépését követően tehát szerződéses üzletként működött az Old Firenze a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat 166-os számú üzleteként, amelyet az akkori rendszerben I. osztályú helyként határoztak meg hivatalosan. Az 1970-es évek derekán ez a minősítés nem jelentette magától értetődően, hogy a korszak „társadalmi ellenőrzési tevékenységet” végző szerve, a Népi Ellenőrzési Bizottság, ne talált volna rendszeresen szabálytalanságokat a helyen. Visszatérő problémának számított például, hogy az üzletben dolgozóknak nem volt formaruhája, valamint a helyiség külső megjelenését előszeretettel nevezték piszkosnak és kopottnak – mintha ezzel az alapvető normák be nem tartásával az üzemeltetők áthágták volna a társadalmi közmegegyezést. Eközben akadtak megújítási szándékok is a hellyel kapcsolatban: a vendéglátó-ipari vállalat szervezéstechnikai főosztálya már az 1970-es évek második felében megkezdte a modernizálását. Ennek jegyében az ablakok üvegezése, a speciális megvilágítások mellett portáltáblák beszerelése is megvalósult. A hely nevében szereplő Old szócskát az államhatalom képviselői pikírt megjegyzésekkel az ódon hangulattal teszik egyenlővé, így vádolva meg az ott dolgozó vendéglátósokat, hogy ennek a helynek az állagmegóvása nem felelt meg a szocialista elvárásoknak. Mindenesetre a hely a népi ellenőrök informális hálózatában és a szervezeti memóriában kifejezetten enigmatikussá vált, viszont a korszakban az elsők között itt fordulhatott elő az is, hogy az ellenőröket tudatosan akadályozták a pincérek és pultosok.

Ez már az az időszak, amikor majd mindennap szerveztek itt illegális szerencsejátékot, és a partikban a nálunk vendégeskedő külföldiek is részt vettek. De igazán az úgynevezett Presztízs-ügy miatt vált hírhedté a hely. Ennek keretében több mint 170 bűncselekményt, ebből 143 betöréses lopást követtek el többek között azok, akik az Old Firenzét is látogatták, az okozott kár meghaladta a 21 millió forintot. Eljárás alá vontak 85 gyanúsítottat, közülük 48-an már büntetett előéletűek, 12-en pedig veszélyes bűnözők voltak. Nem véletlen, hogy Szöghy Katalin a Népszabadság hasábjain 1983-ban a következőképpen fogalmazott:

Aki már sok éve nem járt a Várnegyedben lévő hangulatos Old Firenze bárban, úgy emlékszik rá, mint csendes szolid szórakozóhelyre, és igencsak meglepődik a hír hallatán: ez a bár időközben – az Omnia eszpresszóhoz hasonlóan – hosszú időn át kiterjedt és egymással sok szálon kapcsolatban álló betörőbandák találkozóhelye lett.

A belépéskor ugyanis már egy erősebb borravaló sok mindent elárult a vendég anyagi lehetőségeiről, akárcsak a hasonló eljárása az italrendelésnél. Ez volt az első jel a helyen „utazó”, helyesebben üldögélő vagy mulató betörők számára. Innentől jön a visszafejtés: a ruhatári kabát beazonosítását követően, amennyiben azokban okmány maradt a lakcím beazonosítása gyerekjáték volt, indulhatott a mutatvány. Mivel az „arisztokratánk” itt mulat, a lakás üres, így „meg is lehetett csinálni” a helyet. Kész szervezeti rendje volt a dolognak, kezdve a kifigyelőtől – ha esetleg távozni akarna idő előtt az illető – a tartóztatóig (azaz további kedvcsinálóig). Bár a szórakozóhely a betörők számára tippadói csomópont volt, gyakran az idelátogatók voltak saját maguk „lerántói”, hiszen a korban a gazdagok még nagyon szívesen adták jelét, hogy dőzsölnek, továbbá a valutához, főleg keményvalutához közel álló hazai vállalkozók is csoportosultak az Old Firenzében. Ha nem a mulatozás éjjelén nyomták fel a lakásaikat vagy a villáikat, akkor később. Rendőrségi anekdota szintjére is emelkedett ez a logisztika, avagy volt olyan, hogy amikor az Old Firenzében csöngött a telefon, és a pincér fölvette, utána elkiáltotta magát:

Uraim, valamelyik betörő kerestetik!

De egyszer minden kádári film noir véget ér, így az Old Firenze sem kerülhette el azt, hogy a rendszerváltás ne hagyjon rajta nyomot. Közvetlenül az 1989-es változásokat követő két évben megindult a hely átalakítása, amely aztán formailag nem szabályosan fejeződött be az évtized elején. Ligeti Imre, az I. kerület 1990 és 1994 közötti polgármestere már a munkák megkezdésekor nehezményezte, hogy nincs szabályos engedélye az átalakítást végző vállalkozóknak. A helynek ekkoriban Gyomai Miklós volt a képviselője, a következő években pedig Sorbán Péter és Szöllősi Mihály közösen vette át ezt a tevékenységet, illetve az önkormányzat műszaki osztályával való harcot, amelynek köszönhetően később Király étteremként nyílt újra.

Az Old Firenze telefonja innentől máshol csörgött már a betörőknek.

A cikk szerzői, Böcskei Balázs és Bezsenyi Tamás a Tangó és Kes podcast házigazdái

The post Old Firenze, avagy a bűn késő Kádár-kori melankóliája first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Női szerzetesrend újítja fel Buda egyik legidősebb házát

Budapest arca folyamatosan változik: a századfordulón még tömegével létező apró, földszintes házak előbb kisebb-nagyobb historizáló, szecessziós, vagy épp modernista bérpalotáknak adták át a helyüket, számuk pedig Budapest ostromának, a szocializmus évtizedeinek, illetve a rendszerváltás óta eltelt harminc év változásainak köszönhetően tovább csökkent. Bontásukat rossz állapotuk, idejétmúltságuk, a háborús sérülések, vagy a telket nagyobb beépítéssel kihasználni akaró beruházói akaratok tették elkerülhetetlenné, így a XIX. század derekán született épületek akkor is védendő értékeknek számítanak, ha különleges építészeti megoldásokat egyáltalán nem vonultatnak fel. Nem kérdés, hogy kiradírozásukkal a múlt egy darabja veszik el örökre – épp ezért is gerjesztenek ellenállást a Budapest 1873-as ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


„Sokan űrutazásként élték meg a Tanácsköztársaságot”

Korábban úgy fogalmazott, a Tanácsköztársaság teljes joggal hullott ki a nemzeti emlékezetből. Ha így vélekedik erről az időszakról, miért szentelt neki egy teljes monográfiát? 1989-ben az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság hamis és fáradt kultusza kapitulált 1956 forradalmának felszabadító emlékezete előtt. Azóta eltelt 30 év, és kiderült, 1956 sem képes konszenzust teremteni a nemzeti tudatban. Az elmúlt évek közéleti, történészi fejleményei pedig világosan megmutatták, hogy 1919 emléke sem halott, aktívan formálja a kulturális emlékezetet, az önazonosságot. Több mint fél évszázada jelent meg a Tanácsköztársaságról összefoglaló szintézis Hajdu Tibor tollából, ideje volt tehát újra nekifutni a „dicsőséges” 133 nap történetének. Másrészt a könyvem folytatása Az elátkozott köztársaság című ...
További részletek >>


„Ritkán van ennyire rajta az isten ujja valamin” – 25 éves A dzsungel könyve

„Ültem a gyerekeimmel esténként elalvás előtt a szobájukban, és már abban a korban voltak, amikor elérkezett a történetek sorában A dzsungel könyve. És ahogy olvastam nekik ezeket a történeteket, éreztem, hogy milyen erősen hat rájuk, de nemcsak ezt, hanem azt is, hogy rám is visszahat. Nagyon megkapott. Így aztán odafordultam a színházam akkori igazgatójához, Marton Lászlóhoz, hogy támadt ez az ötletem, és hogy szerintem ez annyira alapvető emberi történet, hogy olyan musicalt lehetne belőle csinálni, ami mindenkihez eljutna. Ő biztatott, hogy hajrá, fogjak bele, és próbáljam létrehozni magát a művet a próbakezdésig” – kezdi a történetet Hegedűs D. Géza, A dzsungel könyve musical ötletgazdája és rendezője. „Radnóti Zsuzsa, színházunk dramaturgja Békés Pált ajánlotta a figyelmembe, hogy benne megvan az a különös ...
További részletek >>


Laposa Bence: Nincs sem palotám, sem Ferrarim

Szakadó esőben részletezi Laposa Bence a szálvesszős és a csapos metszés közötti különbséget, miközben autójával körbevezet minket Badacsony egy részén. 25 különböző területen van szőlőjük, ezek közül mutat meg néhányat. Pincészetük évente 500 ezer üveg bort ad el, ezzel a régióban az élmezőnybe tartozik. Ennél nagyobbra nem is szeretnének nőni, inkább a minőségre mennek rá. Laposáék négy vendéglátóhelyet is üzemeltetnek Badacsonyban, kettő közülük családi tulajdon. Ezekben is körbevezet, kettőben éppen felújítás van. „Nincs sem palotám, sem Ferrarim” – mondja a borász, miközben elkanyarodunk a 70 négyzetméteres házuk előtt. Azokra a kommentekre utal, amelyeket a turisztikai támogatásokról szóló cikkünk után kapott. Mint megírtuk, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a ...
További részletek >>


Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk. A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet: Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt. Bergerből lett ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Hegedűs D. Géza: Nem olyan egyszerű, hogy valaki besétál az egyetemre azzal, hogy mostantól tanítani fogok

Kezdhetek egy idézettel? Persze. „Feladata a magyar színészet szolgálata. Az egyetemes magyar színjátszás szerves fejlődését elősegítő, értékközpontú, érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi színházi kapcsolatok fejlesztését elősegítő, pártoktól, kormánytól független, nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet”. Ez részlet a MASZK küldetési nyilatkozatából 1990-ből. Lefordítom a mai hétköznapokra. Magyarországon körülbelül ötven olyan színház, bábszínház működik, amely törvény által megszabott állami, önkormányzati vagy vegyes fenntartású. Emellett működik öt nemzetiségi színház. És legalább hetven–nyolcvan független és magánszínház is intenzív és nélkülözhetetlen része a magyar kulturális életnek. Ezek az intézmények, ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


De ki lopta el a professzor kabátját? – 70 éves lett Romsics Ignác

Látva a nem lankadó történészi aktivitását, nem mondhatni teljes bizonyossággal, hogy a ma 70 éves Romsics Ignác túl lenne életpályája csúcsán, legfontosabb művein. Ki tudja, lehet, hogy még készül néhány nagy dobással. Az viszont tényként rögzíthető, hogy amit eddig letett az asztalra, az az elmúlt fél évszázad magyar történetírásának meghatározó szeletét jelenti. Felsorolni is hosszú lenne, hogy az elmúlt több mint három évtizedben (1990 óta tanít) az egymást követő generációkból hány neves történész került ki a kezei alól. Megkértük hat egykori tanítványát – Ablonczy Balázs, Bödők Gergely, Egry Gábor, Hatos Pál és Turbucz Dávid történészt, valamint Kácsor Zsolt író-újságírót –, elevenítsenek fel egy-egy személyes, Romsics Ignáchoz fűződő történetet, amely gyakran eszükbe jut, ha felidézik ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Meleg, egyedülálló, örökbefogadó apuka lett az egykori pap

Kisfiam, itt hagytad a varázspálcád – kiált a fia után egy átlagos hétköznap este Mészáros György. Dávid kissé szomorúan konstatálja, hogy az apa-fia játékra egy kicsit még várnia kell, míg édesapja elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy tizenöt évvel ezelőttig egy szerzetesrend papjaként tevékenykedett, ma pedig az ELTE docenseként, meleg, egyedülálló apukaként neveli hétéves kisfiát. Ivándi-Szabó Balázs / 24.huA kezdetekhez vissza kell ugornunk néhány évtizedet. György szülei nem voltak igazán vallásosak, gyerekként őt is óvni akarták attól, hogy azzá váljon. Nem jártak sikerrel. „Az iskolában eléggé kirekesztett voltam, míg az egyháznál közösségre találtam” – fejtegeti az okokat. A ministrálás és a kórusban éneklés mellett a hit kérdése is egyre meghatározóbb lett az életében, mélyen hívővé ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


Szólj hozzá!