Orbánék politikai blöffje lehet a norvég EGT-szerződés megvétózása

A kontraktus nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Orbánék politikai blöffje lehet a norvég EGT-szerződés megvétózása

A kontraktus nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre.
További részletek >>


Norvégia szerint hiába zsarol vétóval a magyar kormány, nincs is mit megvétózni

Gyökeresen eltérő módon értékeli ugyanazt a mindkét fél által aláírt és ratifikált nemzetközi szerződést a norvég és a magyar kormány, méghozzá egy nagyon lényeges pontban, közölte a norvég külügyminisztérium a Népszava megkeresésére. A lap emlékeztet, Gulyás Gergely múlt héten beszélt arról, 2022-ben az uniós állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány vétózhat. Ehhez képest a norvégok most azt közölték, az 1994-es EGT-szerződésnek nincs lejárati határideje, tehát meghosszabbítani sem kell, így megvétózni sem lehet. A nyilvánosan elérhető szerződésben a lap sem talált megújításról vagy határidőről szóló passzust. A 127. paragrafus ...
További részletek >>


Szegény Varga Judit, szegény Gulyás Gergely! Ez nem lesz könnyű!

Akad-e bárki a híreket olvasó emberek közül, aki ne emlékezne arra a jelenetre, amikor Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét vezetőszíjon vitte el a rendőrség, foglalta le az ő és az alapítvány iratait, számítógépeit, azt demonstrálva, hogy így kell eljárni a „veszélyes bűnözőkkel” szemben. Az amúgy alaptalan, sőt törvénytelen eljárás vége az lett, hogy az alapítványnál sem jogi, sem pénzügyi szabálytalanságot nem találtak. Innen, vagyis 2014-től datálódik a konfliktus a Norvég Alap és a magyar állam között. Az Ökotárs Alapítvány volt ugyanis az a szervezet, amely – másokkal együtt – koordinálta a Norvég Alaptól a civil szervezetek részére biztosított támogatás elosztását. A magyar kormány egészen 2021-ig duzzogott, mígnem rájött – legalábbis akkor még úgy tűnt, hogy rájött –, ...
További részletek >>


Jogi senkiföldjére szorult a Norvég Alap 77 milliárdja, Orbánéknak pedig nincs igazi ütőkártyája

A magyar kormány múlt decemberben aláírt egy olyan szerződést, amelynek egyetlen mondata megállította a Norvég Alap 77 milliárd forintnyi, Magyarországra címkézett támogatását. Ez a passzus arról szólt, hogy konszenzusra kell jutni arról, hogy ki lesz a norvég alapos támogatás civil pályázatok lebonyolítója. Ez mintegy 4 milliárd forintos tétel, azaz csak egy kis része a teljes összegnek. A magyar kormány azonban nem akarta a 2014-ben már betámadott Ökotársat (illetve az általa vezetett konzorciumot) elfogadni erre a feladatra, a donorok viszont őket találták a legjobb pályázónak. Végül egyik fél sem engedett. És mivel az egész program elindításának ez a konszenzus volt a feltétele, így a projekt nem startolhat el. A norvégok azt az elvet érvényesítik, ami valahogy így hangzik: „ha nem egyezünk meg mindenben, nem egyezünk meg ...
További részletek >>


Mi lesz a sérült vak gyerekekkel, akiknek Orbán minden húsvétra küld egy bárányt?

Hosszú éveken át húsvét hetében mindig egy egész bárány érkezett egy sérült vak gyerekeknek otthont adó budai intézménybe. A konyhakész bárányból ünnepi ebéd lett, kivéve az idei évet, ugyanis az intézmény egyik új alkalmazottja azt mondta, hogy inkább kidobja a bárányt, mintsem hogy a gyerekek kapjanak belőle. A történetet a bárány „feladója” teszi még izgalmasabbá, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnökről van szó. A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája jövőre lesz 40 éves, azonban belső információink szerint nem jó hangulatú, az évfordulóra való készülődéssel telnek a mindennapok. Az alapító Fehér Anna, azaz Anna nővér januári halála óta olyan változások történnek, amelyek miatt a (korábbi) vezetőség és a pedagógusok is aggódnak. A katolikus egyházhoz ...
További részletek >>


Korrupció és diktatúra tartja a piramis csúcsán a kézilabdasport fáraóját

Hasszan Musztafa 1944. július 28-án született Kairóban, és egész életét a kézilabdának szentelte. 15 éven át játszott az al-Ahly csapatában, a források szerint tíz éven át tagja volt az egyiptomi válogatottnak is. Később klubedző, szövetségi kapitány, sőt nemzetközi játékvezető lett, a lipcsei testnevelési főiskolán tanult, a diplomája mellett ott szerzett edzői képesítést (1998-ban a legjobb egyiptomi szakvezetőnek választották). Kapcsolódó Megvan, hol nézhetjük a magyar kézilabda-válogatottat a következő években A szerdán rajtoló férfi világbajnokság összes meccse látható lesz már. A sportvezetői pályát sem hanyagolta el, 1984–1992, majd 1996–2008 között az Egyiptomi Kézilabda Szövetség elnöke volt, de dolgozott az Egyiptomi Olimpiai Bizottság főtitkáraként is. Az IHF-nél sem ...
További részletek >>


Blöff lehet a magyar vétó, Norvégia szerint nem kell meghosszabbítani az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződést

Gulyás Gergely szerint jövőre meg kell újítani az EGT-szerződést, de ennek a megállapodásban nincs nyoma és a norvégok szerint sincs lejárati határidő.
További részletek >>


Blöff lehet a magyar vétó, Norvégia szerint nem kell meghosszabbítani az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződést

Gulyás Gergely szerint jövőre meg kell újítani az EGT-szerződést, de ennek a megállapodásban nincs nyoma és a norvégok szerint sincs lejárati határidő.
További részletek >>


Újabb lakóparkot akarnak a Balatonnál

A 71-es főúton Badacsony felől Keszthely felé kocsikázva évekig látni lehetett, ahogy a jól nyírt, gondozott gyepen golfozók játszanak. Balatongyörök egyik büszkesége volt a Golfclub Imperial Balaton a maga 69 hektáros területével, 9 lyukú, de 18 lyukasra bővíteni szándékozott, úgynevezett links course pályájával, saját balatoni stranddal, a magasabban fekvő részeiről csodás balatoni-badacsonyi panorámával. Varga György / MTI Futók az Ultrabalaton versenyen Balatongyöröknél, a háttérben a Golfclub Imperial Balaton területeA golfpálya története dióhéjban, foghíjjal A Mihályházának nevezett terület sok helyrajzi számra, tehát sok különálló kisebb-nagyobb ingatlanra oszlik. Az államosítások során a karmacsi termelőszövetkezetbe tagozták be az itteni földeket. A Zalai Hírlap 1989. február 4-én arról írt, hogy a karmacsi ...
További részletek >>


Homályban a milliárdos ingatlanügyek: hat éve nem tartja be saját döntését a Belváros

2015. szeptember 1-jétől, azaz immár hat éve kellene a honlapján közzétennie a fideszes vezetésű belvárosi önkormányzatnak az általa eladott összes ingatlan adatait, csakhogy ez a mai napig nem történt meg. Minderről Csonka Krisztiántól értesült a 24.hu, aki jelenleg a kerület tulajdonosi-, elidegenítési- és lakásbizottságának baloldali ellenzék által delegált tagja, és az ügyben másfél évvel ezelőtt kormányhivatali vizsgálatot is kezdeményezett. Ez a hetekben zárult le, komolyan vehető eredmény nélkül. Nem tartják be a határozatot 2015. május 14-én ezt a határozatot szavazták meg a Belvárosban: Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testülete 15 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja, hogy 2015. szeptember 1-től a tulajdonában (résztulajdonában) található ingatlan vagyon elidegenítésével kapcsolatos szerződések ...
További részletek >>


Drága mulatság az előválasztás: milliárdos tétel lehet a végén az összköltség

Komoly anyagi áldozatot hoz az ellenzék azért, hogy már most az ősszel kampányoljon, és lebonyolítsa az előválasztást – erről értesült a 24.hu a folyamatban részt vevő pártoktól. A pénzügyi áldozatra azonban egyfajta befektetésként tekintenek a felek: aki most jól szerepel, az jövőre több tekintetben előnyösebb anyagi helyzetben lesz, és később több állami támogatásra számíthat, ennyiben tehát észszerű az „áldozat”, sőt, a verseny miatt szükségszerű is. De mennyi pénzről beszélünk összesen? Az egyik ellenzéki pártigazgató ezt mondja: Az egymilliárd forint reális becslés, sőt. Nehéz ezt most megmondani, mert majd a legvégén, október közepén látjuk, hogy mi mennyibe került összesen, de a milliárdos tétel egyáltalán nem egy elszállt becslés, már ha mindent egybeveszünk. Nem kizárt az sem, hogy még ennél is ...
További részletek >>


Csaba László: Magyarország sem faragna rá az euró bevezetésére

Matolcsy György jegybankelnök június végén éles hangú véleménycikket jelentetett meg – szokásától eltérően nem a Növekedés.hu-n, hanem a kormányzati  nyomtatott sajtó zászlóshajójának számító Magyar Nemzetben Az euró csapda címmel. Matolcsy szerint a 2022-es választás tétje az, hogy az unió intézményrendszere a „balliberális magyar vezető csoporttal közösen” képes lesz-e bevinni Magyarországot az euróövezetbe. „Ha igen, akkor bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé” – fogalmazott a jegybankelnök. Véleményének érdekes hátteret ad, hogy cikke megjelenése után néhány nappal Horvátország bejelentette, felkészülnek az európai közös valuta 2023-as bevezetésére. Tényleg romlásba döntené az országot az euró? Szlovákia is megbánta a közös valutát? Egyebek mellett erről kérdeztük dr. ...
További részletek >>


Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


A kormány visszamenőlegesen listáztatja a civil szervezetek támogatóit, de a pártalapítványok megnyugodhatnak

A Magyar Közlönyben szerdán megjelent és csütörtöktől hatályos új kormányrendelet megtiltotta az anonim adományozást a civil szervezetek, egyesületek, alapítványok részére. Ráadásul visszamenőlegesen: a rendelet szerint a teljes 2021-es üzleti évre vonatkozóan meg kell adni a támogatók adatait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok, akik az idén a névtelenség tudatában segítettek valamely szervezetet, jövőre ott találhatják magukat egy nyilvánosan elérhető dokumentum, a beszámoló, illetve a közhasznúsági jelentés felsorolásában. A feltételes módot az indokolja, hogy van, aki kerek-perec kijelentette, hogy a kisebb összeget adományozók kilétét ahogyan most, a jövőben sem fedi  fel. A rendelet hasonlít a botrányos civiltörvényre: 2017-ben szigorították a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról, és ...
További részletek >>


Gy. Németh Erzsébet: Ennyit tudott tenni a főváros az Eszenyi-ügyben

Fontos értéknek tartja az átláthatóságot? Igen. Azért kérdezzük, mert a Vígszínházban történt hatalmi visszaélésekkel kapcsolatban tavaly szeptemberben lezárult a felügyelőbizottsági vizsgálat, amiről a szakmai és a szélesebb közvélemény azóta sem tudhat semmit. Miért? Bontsuk ketté a problémát. Amikor a Vígszínház felügyelőbizottsági vizsgálata lezárult, kiadtunk egy városházi sajtóközleményt. Ezzel párhuzamosan egy kissé tágabb és bővebb levélben felhívtam a már akkor kinevezett igazgató, Rudolf Péter figyelmét, hogy mik azok az ügyek, amelyeknek a megállapításai nyomán kérem az ő konkrét intézkedését. Ezek meg is történtek. Ebből volt olyan, ami nagy port kavart, amikor nyilvánosságra került, például az, hogy Eszenyi Enikő a felújító próbákat ősztől nem tarthatja meg személyesen. Tehát ezt a lépést ...
További részletek >>


Egyre hízik Orbán Viktor választási puttonya

Bár számos bejelentett intézkedésre a gazdaságvédelmi akcióterv címkéjét ragasztották, az egyes csoportoknak (nyugdíjasoknak, fiataloknak, gyereket nevelőknek, lakásfelújítóknak) beígért tíz- és százmilliárdok időzítése alapján elmondhatjuk: a kormány – főleg a kommunikáció szintjén – már belekezdett a választás előtti pénzosztásba. A már ismertetett ígéreteket összegezve az idei évre még „csak” bő 550 milliárd forint az intézkedések hatása, 2024-re azonban elérheti vagy meghaladhatja a 2700 milliárdot. És akkor nem említettük a mezőgazdaságnak szóló, kilenc év alatt 7,5 ezer milliárd forintosra tervezett csomagot, ami részben uniós támogatásokat, másrészt az őstermelőknek szóló gáláns adókedvezményeket tartalmaz. A választás előtt a legtöbb kormány alkalmaz költségvetési élénkítést – mondta ...
További részletek >>


Nagy Zsolt: Nem fogok Orbánra vagy Gyurcsányra szavazni

A napokban ötszörös apuka lett, négy fiú után egy kislánya született. Érzi már, hogy tovább nőtt az eddig sem csekély felelőssége? Még fel kell fognom az új helyzetet, egyelőre csak állok, és totál bénán nézek ki a fejemből, meg kell emésztenem, hogy öt gyerekem van – három az első, kettő a második házasságomból. Kata (Oltai Kata művészettörténész, kurátor, Nagy Zsolt második felesége – a szerk.) is szeretett volna egy második babát, én pedig négy fiú után egy kislányt. Az öt gyerek persze nagyon komoly felelősség. Pláne, ha valaki azt állítja, hogy az összes döntését az életben az igazságkeresés motiválja. Nem luxus ez ötgyerekes apukaként? Régebben nagyon egyszerűnek gondoltam az igazságot, ma már árnyaltabban ítélem meg. Föltettem ugyanis magamnak azt a kérdést, hogy létezik-e egyáltalán objektív ...
További részletek >>


Tényleg szavazzanak a 16 évesek is?

A választói korhatár csökkentése legutóbb az Egyensúly Intézet egyik, a demokráciát revitalizáló felvetése volt, de korábban több ellenzéki párt is tett arra javaslatot, hogy a 18 évnél fiatalabbak részt vehessenek a politikában. A Jobbik 2020 végén nyújtotta be alaptörvény-módosító javaslatát, hogy a 16 évesek is szavazhassanak az országgyűlési választáson. Szilágyi György, a párt képviselője azzal érvelt, hogy „hosszú évekre, évtizedekre meghatározhatjuk Magyarország jövőjét, éppen ezért fontos, hogy minél tisztábban és minél szélesebb körben történjen meg ez a választás”. Ezzel egy alig rejtett politikai érvelést mutatott fel: a 2022-es választás tétje felől láttatta indokoltnak a választói korhatár csökkentését. Azaz kevéssé az oktatási rendszer, illetve az állampolgári szocializáció, vagy a ...
További részletek >>


Dunaferr: történet a privatizációtól az orosz-ukrán cégháborún és offshore-on át a magyar akciócsapatig

A Dunaferr Magyarország legnagyobb acélműve, több mint 4500 dolgozó kenyéradója. A kormány annyira fontosnak tartja, hogy 2013 óta többször is vételi ajánlatot tett a cégre. Főtulajdonosa közvetetten a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország egyik legerősebb bankja, az állami Vnyesekonombank (VEB). Az acélpiac száguld, nem tudnak eleget termelni a gyárak, ám a Dunaferr 30 százalékon ketyeg. Több beszállítója kért felszámolást ellene. A cégbíróság eddig türelmes volt, pedig akár törölhette volna is, akkora csúszással adja le az éves mérlegeit. Ráadásul a cégnek hónapok óta nincs törvényesen választott igazgatósága és felügyelőbizottsága. Nemrég megjelent a színen Mikó István, aki különös módon azt állítja, hogy a tulajdonos Steelhold és a VEB egyaránt megbízta képviseletével.  A Dunaferr vezető székében ülő ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Orbán: Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek azt mondom, hogy ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam

„Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy” – válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, mit jelent számára jó európainak lenni. Kifejtette, hogy a magyar felfogás szerint Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésre törekednek és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek. A magyarok ezt a „centralizmust” a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik – mondta. A magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és „nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve, elmondta, hogy „jobb nekünk az unióban”, a ...
További részletek >>


Az Európai Gyógyszerügynökség nélkül is engedélyezhetik itthon a kínai vakcinát

Orbán Viktor, Szijjártó Péter és az egész kormányzati kommunikáció következetesen „kínai vakcinaként” emlegeti azt a koronavírus elleni oltóanyagot, amiből Magyarország is vásárolni szeretne. Némi utánajárással persze ki lehet deríteni, hogy a három kínai vakcinajelölt közül az egyelőre hatásosabbnak tűnő, Sinopharm-féle szerről van szó, de ez már mutatja, mennyire átlátható itthon a koronavírussal kapcsolatos politikai kommunikáció. Próbáltunk utánajárni, hogy ha olyan vakcina érkezik hazánkba, amit nem az Európai Gyógyszerügynökségen (EMA) keresztül engedélyeztetettek, milyen feltételeknek kell megfelelnie a hazai engedélyeztetéshez, de az OGYÉI honlapján nem találtunk releváns információt sem a koronavírus-vakcinával, sem az általános vakcinákkal kapcsolatban. Pedig a szerda esti hírek szerint a ...
További részletek >>


Pataki Ági: Minél önállóbbak a nők, annál kevésbé kiszolgáltatottak

Mondják, hogy a magyar közvélemény hajlamos beskatulyázni az embert: abban a formában tekint rá, amiben megismerte, még akkor is, ha már régóta teljesen mást csinál. Ön is ezt tapasztalja? Igen, olyannyira, hogy van is egy anekdotám erről. Szegő András már a sokadik interjút készítette velem, ugyanazokkal a kérdésekkel, amikor mondtam neki, hogy most már beszéljünk valami másról. Erre elmesélte azt a sztorit, hogy az ötödik Feleki Kamill-interjújából kihagyta a megszokott témákat, mire jelentkeztek az olvasók, és reklamáltak, hogy mi van a korábbi Feleki-interjúkban olvasott sztorikkal. Tehát ez igaz. De mára azért csak átment a többségnek, hogy ön már nem Fabulon Ági, hanem hosszú évek óta filmproducerként dolgozik? Igen, hálistennek generációkon ível át a karriertörténetem. Valakinek még Fabulon Ági vagyok, de sokaknak ...
További részletek >>


Jakab Péter: Csányi Sándorral majd ügyész beszélget el, hogy miért reptette Orbánt luxusgéppel

Nagyatád, reggel negyed tíz. Várjuk a Jobbik-elnök politikai standup-ját, akárcsak az a 70–80 helyi, akik élőben akarják megnézni, ki fenyegeti börtönnel a NER urait, és kíváncsiak, igaz-e, hogyha elszámoltatásról van szó, Jakab Péter nem ismer sem ember, sem istent, csak az igazság érdekli. Napközben még kétszer nézzük végig a műsort, Barcson és Pécsett, és azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a reakciók és a hatás hasonló, de a portéka is: népnyúzó nagyurak, elhazudott jólét, elvándorlás, nehezen élő kisemberek és „Lölö” – aki eljött, annak ez tetszik. Aztán szelfiözön, majd irány a Skoda. Késésben vagyunk, Jakab ideje percre be van osztva, interjúra is csak az autóban van lehetőség két fórum közt. Marjai János / 24.huA torka még bírja? Kicsit már mélyült a hangom, volt, hogy rekedten fórumoztam, de ez a mostani ...
További részletek >>


Így fest az előválasztási vita, ahol a Partizán stábja népesebb, mint a közönség

Lehetséges, hogy országszerte már tömegeket tart lázban az ellenzéki előválasztás, de az egész biztos, hogy szerda délután a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár kapujában semmi sem látszott ebből a lelkesedésből. Pedig ekkor már csak percek választottak el minket a Partizán aznapi előválasztási vitájától, amelyen Heves megye 1. számú választókerületének ellenzéki jelöltjei csaptak össze egymással, ezt pedig egyből követte a nógrádi 1-es körzet képviselőjelöltségért folyó vita. Mohos Márton / 24.huEhhez képest csak páran lézengtünk az épület előtt, leginkább az ablakba tapasztott bájos gyerekrajzokat tanulmányozva. A láthatóan békés idillben élő tehén, malac és csirke sem épp egy parázs politikai ütközet hangulatának ágyazott meg – megszeppent mosolyukból ítélve, a legvadabb álmaikban ...
További részletek >>


Néha össze-vissza beszélnek a koronavírusról a szakértők, mégis mindig igazat mondanak

A koronavírus ellen nem jó a maszk. A koronavírus ellen jó a maszk. A kínai oltás nagyon jó. A kínai oltás 65 év felett mégsem jó. Fogadja el az első oltást, amit felkínálnak. Ha utazni akar, csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltásokat kellett volna elfogadni. Nem kell beoltani a gyerekeket. Most már be kell oltani a gyerekeket is. Az antitestek szintje nem mutatja a védettség szintjét. Az antitestek szintje mégis mutatja, mennyire védett valaki. A koronavírus egy idő után magától eltűnik. A koronavírus velünk marad, és szezonális lesz. Magyarországon nem lesz negyedik hullám. Őszre várható az elhúzódó negyedik hullám itthon. Ez csak néhány téma, amiben orvosok, virológusok, biológusok, járványszakértők rendszeresen egymásnak, sokszor maguknak is ellentmondó állításokat fogalmaznak meg. Merkely Béla, ...
További részletek >>


Hallgat a fővádlott, indul a párizsi terror miatti per

Szerdán veszi kezdetét a modernkori Franciaország történetének legnagyobb büntetőpere: a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás tárgyalássorozata előreláthatóan kilenc hónapig tart majd. 145 tárgyalási napot terveztek be, leghamarabb 2022 májusában hozhatnak ítéletet az ügyben. 300 tanú mellett Francois Hollande volt francia államfő is vallomást tesz a következő hónapokban, a legnagyobb kérdés mégis az, hogy szóra lehet-e bírni Salah Abdeslamot, a merénylők egyetlen életben maradt tagját. A 31 éves terrorista az elfogása óta nem hajlandó beszélni érdemben a történtekről. Pedig a letartóztatásban lévők közül ő az egyetlen, aki a támadás előtt ismerte az akció részletes tervét, részt vett a tervezésben. Abdeslam számára tulajdonképpen nincs tétje a tárgyalásnak, vélhetően élete végéig rács mögött fog ülni. ...
További részletek >>