Óriási magyar siker a Berlinalén: nyert Enyedi Ildikó új projektje

A Balaton Brigád elnyerte a Berlinale Co-Pro Series nevű rendezvény díját. A rendezvényen a magyar kémthriller másik kilenc nemzetközi koprodukcióban érdekelt sorozattervvel versenyzett.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Enyedi Ildikó balatoni kémsorozatának terve díjat nyert a Berlinalén

Egy napon belül a második hír Krigler Gábor Joyrider nevű cégével kapcsolatban: reggel arról tudósítottunk, hogy megvan a rendezője a Joyrider szerb-magyar koprodukcióban készülő sorozatának, most pedig arról számolhatunk be, hogy sorozattervük, a Balaton Brigád nyerte a Berlinale Co-Pro Series Pitch fórumának díját, a Séries Mania Project Exchange Awardot. Az eseményre a világ minden tájáról több száz tervet neveznek minden évben, ezek közül a Berlinale kurátorai tízet válogatnak ki, melynek alkotói gondosan szelektált szakmai közönség előtt rövid prezentáció keretében mutathatják be projektjüket. A cél, hogy nemzetközi partnerekre, koproducerekre, forgalmazókra, csatornákra találjanak a sorozataik megvalósításához. Ez volt az első alkalom, hogy magyar sorozat tervét is nevezték a sorozattervek berlini szemléjére, és ...
További részletek >>


Megtalálhatták a magyar sorozatok nemzetközi slágertémáját

Már régóta hozzászoktunk, hogy nagyítóval kell keresni a magyar drámasorozatokat, az idén viszont két készülő, új, magyar sorozatról is hírt adhattunk: előbb a Balaton Brigád című történelmi thriller tervéről, melynek Enyedi Ildikó lenne a vezető rendezője, és mely projektbe Krigler Gábor Joyrider nevű cége mellé az RTL Klub is beszállt, most pedig az HBO jelentette be, hogy újra saját sorozatot készít A besúgó címmel. Igaz, a kettő közül az utóbbi jóval előrébb tart, olyannyira, hogy már el is kezdték a forgatást, míg a Balaton Brigád legjobb esetben is csak jövőre jut el idáig, ott még az sem száz százalék, hogy el is készül a sorozat. Bár ebben komoly segítséget nyújthat, hogy a sorozatterv márciusban megnyerte a Berlinale Co-Pro Series Pitch fórumának díját, a Séries Mania Project Exchange Awardot. Mindkét ...
További részletek >>


Mit keresnek öntörvényű rendezők a tévésorozatokban?

A sorozatipar erejét és jelentőségét jelzi az a trend, miszerint a mozifilmes rendezők közül sokan próbálják ki magukat a sorozatok világában, vagy éppen át is nyergelnek oda. A legfrissebb hír szerint az egyik legelismertebb magyar filmrendező, Enyedi Ildikó egy kémsorozat tervén dolgozik éppen. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy az elmúlt évtized jó részében a Terápia című sorozat epizódjait rendezte, viszont az mégis külföldi licenszen alapult, most viszont már vezető rendezőként kezdettől fogva részt vesz a projektben, azaz ezúttal sokkal inkább döntő szava lehet, még akkor is, ha a sorozatoknál a rendező szerepe más, mint a filmek esetében. Enyedi Ildikó tehát nincs egyedül, számos elismert rendező sodródott a sorozatok felé az utóbbi években. Ez a trend olyan szempontból nem új, hogy amióta van tévézés, volt ...
További részletek >>


Amatőr pornós filmet imádtunk a Berlinalén

Tavaly február 29-én ért véget a 70. berlini filmfesztivál, pár héten belül Európa nagy része karanténba vonult, és amikor az év legfontosabb filmese eseménye, a májusi cannes-i filmfesztivál elmaradt, azt gondoltuk, mázlija volt a Berlinalénak, hogy azt még éppen meg tudták tartani. Nem hittük volna, hogy itt leszünk 2021 márciusában, és a szerencsés zsűrit leszámítva – amelynek tagja idén Enyedi Ildikó is –, akik Berlinben, nagyvásznon nézhetik a filmeket, mindannyian saját lakásunkban, házimozirendszerünkön vagy éppen laptopunkon mozizunk majd. De annyira kiéheztünk már az új filmélményekre, hogy filmes újságíróként még ezért is hálásak vagyunk most. Egy csetcsoportban véleményeket és tippeket cserélünk, élvezzük, hogy legalább ennyi megmaradt a fesztiválozás közösségi élményéből, de ahhoz, hogy ezt most ...
További részletek >>


Ezüst Medvét nyert a sötét magyar háborús film a Berlinálén

A 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével tüntették ki Nagy Dénest Természetes fény című első mozifilmjéért. A rendező az első magyar elsőfilmes, aki elnyerte ezt a díjat a Berlinálé történetében. A díjazottakat nemzetközi zsűri, Enyedi Ildikó, Mohammed Raszulof, Adina Pintilie, Gianfranco Rosi, Nadav Lapid és Jasmila Zbanic választotta ki a versenybe került tizenöt alkotás közül. Nem Nagy Dénes a Berlinale egyetlen magyar díjazottja, a Legjobb Mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét nyerte Kizlinger Lilla Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjében nyújtott alakításáért. A zsűrivel egyetemben egyébként a nemzetközi sajtó is lelkesedéssel fogadta a második világháborúban, a megszálló magyar katonák sorsát követő Természetes fényt. A Screen Daily kritikusa szerint ...
További részletek >>


Enyedi Ildikó Balaton-parti thrillersorozatot rendezhet

A Balaton Brigád című sorozattervet is beválogatták a Berlini Filmfesztivál Co-Pro Series Pitch nevű rendezvényére. Az eseményre a világ minden tájáról több száz tervet neveznek minden évben, ezek közül a Berlinale kurátorai tízet válogatnak ki, melynek alkotói gondosan szelektált szakmai közönség előtt rövid prezentáció keretében mutathatják be projektjüket. A cél, hogy nemzetközi partnerekre, koproducerekre, forgalmazókra, csatornákra találjanak a sorozataik megvalósításához. Idén először egy magyar sorozatterv is bekerült a programba. A Balaton Brigád producere Krigler Gábor (Aranyélet), vezető rendezője pedig az Arany Medve-díjas, Oscar-jelölt Enyedi Ildikó – írja a produceri cég közleménye. Leírásuk szerint a Balaton Brigád különös hangulatú, történelmi thriller, a magyar tengernél játszódik a nyolcvanas évek ...
További részletek >>


A koronavírus csak hátráltatni tudta a női rendezők áttörését, megakadályozni nem

Magyar idő szerint hétfő hajnalban, 78. alkalommal átadják a Golden Globe-díjakat. A díj gazdája, a Hollywoodban dolgozó külföldi szakújságírók szervezete (HFPA) a mai napig átláthatatlan döntési mechanizmusok szerint, némiképp megkérdőjelezhető szakmai hitelű tagsággal működik. A Golden Globe-ról hosszú évek óta széles körben elterjedt vélemény, hogy az Oscar-gáláig tartó amerikai díjszezonban szakmai értelemben a legsúlytalanabb rendezvény, amely elsősorban a meghívott hírességek körbefotózásáról szóló bulváreseményként tartható számon. Idén ráadásul komoly korrupciós vádak is érték a HFPA-t. Ám van egy körülmény, ami miatt az idei évben a Golden Globe mégis élénk szakmai érdeklődést váltott ki: a legjobb rendezők kategóriájában öt jelölt közül hárman nők és ketten férfiak. Hasonlóra korábban ...
További részletek >>


Túlméretezett óriás kerülhet a Gellérthegy oldalába

Magyarországon a politikai réteg sokszor fontos szerepet tölt be a különböző épületekről való értékítéletek megszületésekor: az elmúlt években épp ennek köszönhetően tűntek el, vagy alakultak felismerhetetlenné a szocializmus évtizedeinek nívós építészeti munkái. Nincs ez másként a Matthias Corvinus Collegium Somlói út mentén álló épületeivel sem, hiszen a 2001 óta általuk használt kollégium (Spiró Éva, 1969-1971), illetve a 2020-ban a Balassi Intézettől az MCC-t akkor még fenntartó alapítványhoz került az irodaépület (a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margit 1985-re megszületett munkája) átadása után a Munkásőrség országos parancsnokságának, illetve tisztképzőjének adott otthont. Kovács Zoltán, Kollektív Műterem / Wikimedia CommonsSulyok Miklós művészettörténész egyenesen így jellemezte az együttest: a ...
További részletek >>


Megint szűken győzött Netanjahu, most sem lesz könnyű kormányt alakítania

Kedden – az elmúlt két évben negyedszerre – parlamenti választást tartottak Izraelben. A 2009 óta regnáló Benjámin Netanjahu győzött, már ha azt nézzük, kinek a pártja kapta a legtöbb voksot. Hogy ő alakíthat-e ismét kormányt, még nem egyértelmű. Mindenesetre számos szempontból nyert, ha mást nem, hát időt. Nem véletlenül mondják a kritikusai: Netanjahu kedvéért tartanak folyamatosan voksolást az országban. Így még az is lehet, hogy az idén egy ötödik választásra is sort kerítenek. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna Izraelben, hogy egy választási kampány fő témája ne Palesztina sorsa legyen, ez döntött el rengeteg voksolást az ország történetében. Ezúttal azonban szinte szó sem esett róla, sem Netanjahuék, sem az ellenzék részéről. Ez egyrészt Irán atomprogramjának és régiós törekvéseinek ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Megtalálták az elveszett erdélyi dinókat

A Déli-Kárpátokban fekvő Hátszegi-medence számtalan ősi gerinces maradványait őrzi, a XIX. és XX. század fordulóján Európa egyik legjelentősebb őslénylelőhelyének számított. Innen került elő, és írta le a világon elsőként báró Nopcsa Ferenc azt a törpe növésű Sauropodát, amit ma Magyarosaurus dacus-ként ismer a tudomány, de itt bukkantak felszínre az Allodaposuchus őskrokodilhoz és a Kallokibotion teknőshöz tartozó maradványok is. És még több ezer, a kréta korból származó lelet. Elveszett a legértékesebb helyszín Mindez elsősorban Kadić Ottokár munkájának köszönhető, aki az első világháború előtti években térképezte a Hátszegi-medence nyugati részét, ahonnan a kréta időszak végét reprezentáló, páratlanul gazdag, dinoszauruszok és más hüllők maradványait tartalmazó leletanyagot gyűjtött be. Csakhogy a ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Ma kezdődik a Berlinale, két magyar film is versenyben

A koronavírus-járvány miatt közönség és sztárok nélkül kezdődik hétfőn a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale), amelyen a szemle 71 éves történetében először egyszerre két magyar nagyjátékfilm is indul a legjobb filmnek járó Arany Medvéért. A világjárvány miatt a Berlinale az idén évindító helyett nyári fesztivál. A nyilvános vetítéseket és a díjátadó gálákat a június 9-től június 20-ig tartó Berlinale Summer Special című rendezvénysorozatban tartják meg, ha a járványhelyzet megengedi – írja az MTI. Azonban a Berlinale nemcsak a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, hanem a filmipar egyik legfontosabb fóruma, amelynek a szakma naptárjába évtizedek óta rögzült időpontját nem lehet annyira szabadon változtatni, mint az ágazat fogyasztóinak szervezett vetítésekét. Ezért a szervezők úgy ...
További részletek >>


Magyar rákkutató cég lett Európa legígéretesebb technológiai vállalkozása

Az Oncompass Medicine magyar rákkutató cég lett a győztese a DIGITALEUROPE versenyének. A rangos megmérettetésen a Jövő Unikornisát díjazzák: azt a legígéretesebb európai technológiai vállalkozást, melynek jövőbeni értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Idén –számos európai céget legyőzve -, a magyarországi OCM orvosi biotechnológiai vállalkozás nyerte el a Jövő Unikornisa Díjat. A kitüntetést február 4-én, a Rák Világnapján, Dr. Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója, tudományos igazgatója vette át az Európai Bizottság innovációért és kutatásért felelős európai biztosától. Kapcsolódó Hamarosan feltörhetjük a rák genetikai kódját Bár egészen elképesztő dolgokra képes az orvostudomány, a rák teljes egészében még mindig nem gyógyítható – ennek megváltoztatásán dolgoznak ...
További részletek >>


Old Firenze, avagy a bűn késő Kádár-kori melankóliája

Az Old Firenze a budai várnegyeden belül a Bécsi kapunál, a Táncsics Mihály utca 25. alatt működött. A közelben, az Országház utca 10.-ben volt a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat 164. számú drinkbárja, ahol szintén éjjeli csavargások keserűségét lehetett elfojtani – utóbbi helyén a rendszerváltást követően Fekete Holló néven működött étterem. Az Old Firenze már elnevezésében is egy ódon hangulatra utalt, az elveszett szellemi tisztaságnak a romjai felett történő üldögélés üzenetét hordozta. Profánabban fogalmazva – mint tettük azt A szocializmus bűnbarlangjai című könyvben – „már egy létező igényre ráépülve jelképezett egyfajta nimbuszt, elit státuszt, ami hangulatában, s a nevével is valamiféle elveszett, mégis gazdagságot mutató hatalomra utal”. Ezen tulajdonsága miatt előszeretettel látogatták a ...
További részletek >>


„Bárhova nézel, csalókat látsz” – így ölték meg a máltai újságírónőt

Daphne Caruana Galizia, akit mindenki egyszerűen csak Daphnénak hívott, 1964 augusztusában született, egy hónappal azelőtt, hogy Málta elnyerte a függetlenségét az Egyesült Királyságtól. A következő években a Munkáspárt irányította az országot, amely Kínával, a Szovjetunióval és Észak-Koreával szövetkezett. A nyolcvanas évek elején Dom Mintoff miniszterelnök bejelentette, hogy bezárják az ország katolikus iskoláit, és ugyan Daphne nem volt vallásos, de lánytestvérével együtt részt vettek egy tiltakozó tüntetésen, amiért le is tartóztatták. 1987-ben a Munkáspárt elvesztette a hatalmat, és az új kormány nem csak elkezdte kinyitni Málta gazdaságát, de az ország felvételét kérte az Európai Unióba. Daphne ebben az időben kezdett el írni a Times of Malta című újságba: ő volt az ország első női kolumnistája, és az ...
További részletek >>


Háborús zónában jobban pörög a forgatókönyvírók agya is

Izrael annak ellenére, hogy kis ország, évek óta sorozat-nagyhatalomnak számít: a kilenc milliós közel-keleti államnak köszönhetjük olyan világsikerű sorozatok eredetijét, mint a Homeland, az Eufória és a Terápia (utóbbinak ugye magyar változata is készült), legutóbb pedig a Bryan Cranston főszereplésével készült Your Honor, de az utóbbi években nemzetközi sikert arattak az olyan izraeli gyártású sorozatok is, mint Az izraeli kém (The Spy), a Mi fiaink (Our Boys) vagy a már a negyedik évadára készülő Fauda. A Vanity Fair 2019-es cikkében idéz egy izraeli tévés szakembert, aki szerint leginkább azért keresettek az izraeli alkotók, mert „konfliktuszónában írnak és élnek – egy olyan társadalomban, amely szétszakadozik ortodoxokra és világiakra, palesztinokra és zsidókra, utóbbiak is sok különböző országokból származnak, ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Nem a sztároké, hanem az eddig őket segítő serpáké az utolsó nagy hegymászórekord

Szombat délután az utolsó 8 ezer méter feletti hegycsúcsot érintő rekord is megdőlt: helyi idő szerint délután 5 órakor egy tízfős nepáli csapat állt a világ második legmagasabb hegycsúcsán, a pakisztáni K2-n. A 8611 méteres hegyszörnyet eddig a decemberben kezdődő és nagyjából márciusig tartó téli mászószezonban nemhogy tíz, de egyetlen hegymászónak sem sikerült elérnie. A legmagasabb pont a 7800 méteres magasság volt, ameddig télen eljutottak a K2-n. A tíz nepáli mászó teljesítménye több szempontból is emberfeletti, és rávilágít arra, hogy a kereskedelmi hegymászó-expedíciókon túl is van élet, valamint hogy a dicsőséghajszolásban elfeledett serpáknak is helyük van a rekordok könyvében – mutatott rá a 24.hu-nak a történelmi csúcstámadás jelentőségére Pintér László, aki amellett, hogy a Mozgásvilág és a ...
További részletek >>


Egyre kevésbé van türelmünk a végtelenségig nyújtott sorozatokhoz

A tévésorozatokat sokféle szempont alapján lehet felosztani, de a drámasorozatok két fő csoportját a folytatásos, rétestésztaként nyúló, nem egyszer évtizedes hosszúságot megérő sorozatok és a kerek, lezárt sztorit elbeszélő, belátható hosszúságú minisorozatok jelentik. Ezeken belül is lehet még különféle alkategóriákat felállítani, de a műfajon belüli választóvonal itt a legerősebb. Ennek megfelelően az iparág történetében is megfigyelhető, hogy a két sorozattípus közötti egyensúly hol az egyik, hol a másik felé tolódott el. Jelenleg a reneszánszát éli a minisorozat, melyet pedig alig egy évtizede még temettek és a letűnt idők műfajának tartottak – hogyan lett a minisorozat újra menő, és milyen utat járt be a kezdetektől mostanáig? A minisorozatok első nagy időszaka Bár az amerikai és az európai ...
További részletek >>


Már az is csoda, hogy nem amputálták a lábát, erre most Tom Brady ellen készül

Miután 2017. március 8-án a Barcelona a futballtörténelem egyik legvalószínűtlenebb feltámadását produkálva, a párizsi négygólos vereség után a Nou Campban 6-1-re legyőzte a PSG-t, bejutva ezzel a negyeddöntőbe, a spanyol, majd később a francia nyelvbe is beépült az előre nem látott fordulatot leíró La Remontada kifejezés. „Váratlan visszatérés, ahol a vesztésre álló csapat lehetővé teszi, hogy megnyerje a mérkőzést, holott korábban nagy pont- vagy gólkülönbség volt a csapatok között; átvitt értelemben: egy csapat vagy versenyző reménytelennek hitt győzelme adott versenyen” – áll a kifejezés magyarázata a francia nyelv enciklopédikus szótárában. Az NFL-ben szereplő Washington Football Team irányítója, Alex Smith sztorija alapján nem csodálkoznánk, ha a kifejezés Amerikában is ismert kifejezéssé válna, az ő ...
További részletek >>


A Gileád elleni felkelés csak egy lesz a sok áprilisi durranás közül

2021 első hónapjaiban lehetett talán olyan érzésünk, hogy a tavalyinál vékonyabb kicsit a sorozatkínálat, de az áprilisra ez nagyon nem igaz. Különösen az HBO-GO kapcsolt rá, olyan ambiciózus, új projektekkel, mint a Joss Whedon megalkotta The Nevers vagy a Kate Winsletet is felvonultató Easttowni rejtélyek, de a Netflix vagy éppen az Apple TV+ is jön újdonságokkal, miközben a visszatérő évadok közül kiemelkedik A szolgálólány meséje, és végre itthon is streamelhető az új Fargo-évad. Kapcsolódó Márciusban újra meg kell menteni a világot A Sólyom és a Tél katonája mellett Sherlock Holmes utcagyerek segítői is megmenti a Földet, miközben a DNS-teszt alapú szerelem vagy a drogbárónak klipet forgató rendező története is népszerű lehet a havi sorozatajánlónkból. Fargo 4., HBO-GO Április 1. Végre a januári ...
További részletek >>


Egész családok égtek halálra – 111 éve történt az elfeledett magyar tragédia

Ököritófülpös kicsit olyan, mint Budapest. Abból a szempontból legalábbis, hogy három település, Szatmárököritó, Fülpös és Mácsa összeolvadásával egy folyó két partján jött létre. A 12. századtól lakott Mácsa lakosságát hol a pestis tizedelte, hol az urai telepítették át oda, ahol nagyobb szükségük volt a dolgos kezekre, a falu ezért többször elnéptelenedett. A 19–20. század fordulóján, amikor Szatmárököritóhoz csatolták, már csak egyetlen tanyából állt. Szatmárököritó és Fülpös ugyancsak középkori települések: előbbit 13., utóbbit 14. századi iratok említik először. A két falut a Szamos választotta el egymástól, a Szatmári-síkságnak ez a része az Ecsedi-láphoz tartozott, míg a 19. század végén (a hatékonyabb mezőgazdasági termelés érdekében) a területet lecsapolták, a folyót pedig lassú ...
További részletek >>


Papcsák a Nyeregben: a fideszes politikus cége kaszál az éttermen, ami a polgármestersége alatt indulhatott el

A Nyereg a Városligeti-tó partján egy műemléki védelem alatt álló épületben nyílt meg. A vendéglátóhely a járványügyi korlátozások miatt mostanában csak házhoz szállítással működhet, ám az elmúlt években a frekventált helyszínnek, a turistaforgalomnak köszönhetően komoly nyereséget termelt. Az épület és a hozzá tartozó 800 négyzetméteres kert bérbeadására a Városliget-törvényt parlamenti képviselőként benyújtó Papcsák Ferenc zuglói polgármester tett javaslatot 2011-ben. A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. hamarosan ki is írta a pályázatot az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanra, amit aztán néhány héten belül – egyedüli jelentkezőként – a Monsoon Rain nevű vállalkozás nyert meg. A szerződés elővásárlási jogot adott a cégnek, rábízta az épület felújítását, és 2029. december 31-ig biztosította, ...
További részletek >>


Meghalt Kárpáti János zenetörténész, nemzetközi hírű Bartók-kutató

88 évesen elhunyt Kárpáti János Széchenyi-díjas zenetörténész, nemzetközi hírű Bartók-kutató – tudatta a család szombaton az MTI-vel. Kárpáti János a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, negyvenöt éven keresztül a Zeneakadémia könyvtárának igazgatója, szakmai megújítója volt. Az 1932-ben, Budapesten született Kárpáti János 1957-ben és 1958-ban a Magyar Rádió szerkesztője, majd a Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt, 1961-től a Zeneművészeti Főiskola könyvtárvezetője, 1971 és 2005 között könyvtárigazgatóként dolgozott, címzetes egyetemi tanár volt. 1985 és 1990, majd 1996 és 2000 között az MTA Zenetudományi Bizottságának elnöke, majd tagja volt. 1980 és 1986 között a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1968-tól a zenetudomány kandidátusa, 1995-től doktora ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Világhírű magyar tudósnőt vett feleségül Einstein legidősebb fia

Albert Einstein (1879–1955) a XX. század egyértelműen legismertebb tudósa, hiszen a relativitáselmélet számos tudományág fejlődéséből részt vállaló elméleti fizikus nevét mindenki ismeri, épp hetven évvel ezelőtt, 1951 márciusában született ikonikus nyelvnyújtós fotója pedig plakátokon, pólókon vagy épp graffitiművészek által meglátogatott falakon tűntek fel. Családjáról azonban a legtöbben igen keveset tudnak: első felesége, Mileva Marić (1875–1948) például az akkori Magyarország területén – a Vajdaságban fekvő Titelen –, magyar anyától, illetve gazdag szerb ortodox kereskedő apától született, két asszisztense pedig szintén magyar volt: Balázs Nándor (1926–2003) és John G. Kemeny (Kemény János, 1926–1992) a Princetonon dolgoztak mellette. Ernst Haas / Getty Images Albert Einstein a New Jersey-i Princetonban ...
További részletek >>


Tíz percet rótt ki a magyar íróra a nápolyi pincér

A Mester és Margherita, avagy nápolyi konyha régen és most Egy szigeten (talán Caprin) szirének éltek, akik énekükkel elcsábították, majd kinyírták a hajósokat. Ám amikor a leleményes Odüsszeusz túljárt az eszükön, a szakmai kudarcot nem bírták feldolgozni, és a tengerbe ölték magukat. Egyikük holttestét – Parthenopéét – éppen a Nápolyi-öbölnél vetette partra a víz. Hát eltemették. Sírja mellett görög város alakult, amit (nem meglepő módon) Parthenopénak neveztek el. Ez Nápoly ókori görög neve. A délolasz főváros leghíresebb tengerparti sétányát most is így hívják: Via Partenope. A helyiek persze nem így tudják. A nápolyiak általában mindent másképpen tudnak. Szerintük mikor Lucifernek el kellett hagynia az eget, a mennyország egyik sarkába kapaszkodott. Nem akaródzott neki a kényszerű távozás, ez érthető. ...
További részletek >>


Szólj hozzá!