Szédítő élmény: üvegliftek fognak közlekedni New York felhőkarcolójának oldalán

Egy 369 méter magas felhőkarcoló oldalán fognak haladni az üvegkalitkák. A belső dizájnt ugyanaz az építésziroda tervezi, mint amelyik a Diákvárost magában foglaló Budapest Déli Városkapu városrész mestertervét is készítette.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Toronyházas, túlépített városnegyed születhet az Újpesti-öbölben

Az elmúlt években egymást érték a budapesti felhőkarcoló-vita lezárását megcélzó ötletek, melyekből egyelőre csak a MOL Campus válik valósággá: a huszonnyolc emeletes, százhúsz méter magas irodatorony építése már jócskán előre haladt, 2022-ben pedig meg is nyithatja a kapuit a MOL-csoport dolgozói, illetve a tetőteraszról körbe nézni vágyó látogatók előtt. A világhírű Foster + Partners és a FintaStudio közreműködésében, a berlini KINZO belsőépítészeti megoldásaival épülő óriás azonban távolról sem az egyetlen torony, ami az elmúlt években a városban épült, hiszen a húsz évvel ezelőtt toronyházépítésre kijelölt területen, a Göncz Árpád városközpont tőszomszédságában lévő Agora Tower 65 méteres épülete már áll, bérlői is vannak. Agora Tower A Váci út és a Róbert Károly körút ...
További részletek >>


Százhúsz új lakás születik a XII. kerületben, még tömöttebbé válik a környék

Az elmúlt évtizedek budapesti városfejlesztései sokszor egyáltalán nem pozitív irányban befolyásolták a fővárosi utcák, utak és terek élhetőségét. Olyan változások történtek, amik növelték ugyan a lakások számát, a régi és új lakók azonban gyakran csak rosszabbul érezték magukat tőlük: zöldterületek és barátságos házak tűntek el, helyüket pedig egymáshoz közel helyezett óriások, vagy környezetükbe egyáltalán nem illő, az évek, évtizedek múlásával sem beolvadó épületekkel. A folyamat mostanra sem állt meg: első-, másod- és harmadvonalas, egy felújítás után még hosszú évtizedeken át jól használható épületek esnek áldozatául a maximális lakásszámra törekvő ingatlanbefektetőknek, a kormányközeli köröknek, intézményfejlesztéseknek, vagy épp az önkormányzatoknak. Kevés olyan nagyszabású, a város ...
További részletek >>


Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


Diákokkal teli, többfunkciós épületekké változnak a műemléki védettséget élvező Nagyvásártelep óriásai

Az állam által finanszírozott és a megvalósulás felé közeledő budapesti városfejlesztések közé tartozó Budapest Diákváros – Déli Városkapu Program az elmúlt hónapokban meglepő változásokon ment át, hiszen egy 2019-es, a főváros és az állam közti megegyezés szerint eredetileg több mint tízezer diáknak otthont adni képes lakástömeget foglalt volna magában, lassan azonban úgy tűnt, hogy a fővárosnak egyre kevesebb beleszólása marad a terület jövőjébe. Április elején arról jelentek meg hírek, hogy a terület fejlesztési helyszínének legalább egy részén születik meg a kínai Fudan Egyetem közel 450 milliárdos hitelből, illetve a magyar állam 100 milliárd forintjából, részben a Ferencvárosi Önkormányzat területén születő budapesti kampusza, amit egy esetleges 2021 végi népszavazás sem akadályozhatna meg, hiszen a ...
További részletek >>


Merész vagy észszerű vállalkozás négymillió oltottnál a nagy nyitás?

Orbán Viktor miniszterelnök még múlt héten jelentette be, hogy 3,5 millió beoltottnál fél év után újra megnyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón arról beszélt, ezt a számot pénteken érhetjük el, így szombaton már kiülhettek az emberek az éttermek, kávézók kerthelyiségeibe. Az újranyitás további menetéről hétfőn jelentek meg konkrétumok a kormány oldalán, ahol tételesen felsorolták, milyen lazításokra lehet számítani. Így például a kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosul, a védettségi igazolvánnyal rendelkezők előtt este 11 óráig megnyílik a vendéglátóhelyek belső tere is, sőt akár szállodákba is mehetnek. Az igazolvánnyal újra látogathatók lesznek például az állatkertek, a vadasparkok, a múzeumok, a színházak, a mozik és a ...
További részletek >>


Kérdés, hogy ki építheti meg a Gellért-hegyi Siklót

A Gellért-hegyi siklóról való álmodozás hosszú évek óta újra és újra visszatérő fejezet a főváros, illetve a kormány kommunikációjában, most azonban úgy tűnik, hogy a Citadella húszmilliárd forintot felemésztő megújulásával párhuzamosan a sikló ügye is rendeződhet – olvasható az Index egy péntek délelőtti anyagában. A projekt száztizenöt évvel ezelőtt, 1906-ban kapott először zöld utat a fővárostól – alig kilenc évvel azután, hogy a Gellért-hegy tetején lévő erődöt elhagyta a legutolsó császári katona –, az építési engedély megszerzése után a munkák azonban nem indultak meg, sőt, egészen a rendszerváltásig nem is kerültek néhány pillanatnál hosszabb ideig a városvezetés asztalára. Kapcsolódó Újabb látványtervek jelentek meg a gyökeresen átalakuló Citadelláról A Nemzeti Hauszmann ...
További részletek >>


Túlméretezett óriás kerülhet a Gellérthegy oldalába

Magyarországon a politikai réteg sokszor fontos szerepet tölt be a különböző épületekről való értékítéletek megszületésekor: az elmúlt években épp ennek köszönhetően tűntek el, vagy alakultak felismerhetetlenné a szocializmus évtizedeinek nívós építészeti munkái. Nincs ez másként a Matthias Corvinus Collegium Somlói út mentén álló épületeivel sem, hiszen a 2001 óta általuk használt kollégium (Spiró Éva, 1969-1971), illetve a 2020-ban a Balassi Intézettől az MCC-t akkor még fenntartó alapítványhoz került az irodaépület (a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margit 1985-re megszületett munkája) átadása után a Munkásőrség országos parancsnokságának, illetve tisztképzőjének adott otthont. Kovács Zoltán, Kollektív Műterem / Wikimedia CommonsSulyok Miklós művészettörténész egyenesen így jellemezte az együttest: a ...
További részletek >>


Női szerzetesrend újítja fel Buda egyik legidősebb házát

Budapest arca folyamatosan változik: a századfordulón még tömegével létező apró, földszintes házak előbb kisebb-nagyobb historizáló, szecessziós, vagy épp modernista bérpalotáknak adták át a helyüket, számuk pedig Budapest ostromának, a szocializmus évtizedeinek, illetve a rendszerváltás óta eltelt harminc év változásainak köszönhetően tovább csökkent. Bontásukat rossz állapotuk, idejétmúltságuk, a háborús sérülések, vagy a telket nagyobb beépítéssel kihasználni akaró beruházói akaratok tették elkerülhetetlenné, így a XIX. század derekán született épületek akkor is védendő értékeknek számítanak, ha különleges építészeti megoldásokat egyáltalán nem vonultatnak fel. Nem kérdés, hogy kiradírozásukkal a múlt egy darabja veszik el örökre – épp ezért is gerjesztenek ellenállást a Budapest 1873-as ...
További részletek >>


Túlépített szörnnyé alakul egy századfordulós óbudai lakóház

Egy nagyvárosban minden építészeti kornak helye van, így fontos, hogy a Várnegyedben álló barokk lakóházak, a historizáló bérpaloták, az irodistákkal teli századfordulós óriások, a szecessziós villák, illetve az 1945-1989 közti korszak nívós modern köz- és lakóépületei mellett a fővárosban a modern építészetnek is jusson hely. Nem mindegy azonban, hogy a kortárs tervezők milyen módon hagynak nyomot a városon, és az sem, hogy hol szabnak gátat az értékes épületállomány átalakulásának. A kerületek, illetve a főváros az elmúlt harminc évben sokféleképp próbáltak meg gátat szabni a változásoknak: számos kerületben engedélyezték, máshol pedig több-kevesebb sikerrel próbálták megfékezni a ráépítési, illetve bontási hullámot. Az elmúlt években azonban elfogytak a fegyvereik, hiszen az építési jogkörök jó ...
További részletek >>


Eltűnik az irgalmasrendiek budai iskolája, negyvennégy lakás kerül a helyére

Lebontják a Gellérthegy utca 7. szám alatti iskolaépületet, helyén pedig lakóépület születik majd – derül ki a Budavári Önkormányzat saját Facebook-oldalán közzétett közleményből. A decemberben indult munkálatok során az iskolához tartozó Naphegy utca 12-14. képe is átalakul majd, hiszen az utód a teljes telket elfoglalja majd. Az épület alá kerülő, 58 férőhelyes mélygarázs miatt a telken álló két fát is kivágják, helyére azonban a befektető hét másikat ültet – olvasható a kevés részletet eláruló bejegyzésben.  A változás mértékét mindez azonban nem szemlélteti, hiszen jelen esetben egy XIX. század végi épület tűnik el a városból, helyét pedig egy kortárs óriás veszi át. Az épület alapjait az Attila úti bentlakásos iskolát ide költöztető Irgalmas Nővérek tették le, hiszen két grófnő, Győry ...
További részletek >>


Történelmet írhat Trump: egyetlen elnök ellen sem emelt kétszer vádat a törvényhozás

Szerdára Donald Trump lesz az Egyesült Államok történetének első elnöke, aki ellen kétszer is megindítják a közjogi felelősségre vonást (impeachment). A demokrata többségű képviselőház egy héttel azután fogja megszavazni az impeachmentet, hogy Trump hívei betörtek az amerikai kongresszus épületébe, hogy megakadályozzák az elnökválasztás eredményeinek hivatalos elfogadását. Az ostrom közben öt ember halt meg. Trump ellen az ostromlók feltüzelése miatt indítják meg az eljárást, az elítéléséhez a szenátus kétharmados többségére lenne szükség. A jelenleg szüneten lévő szenátorok várhatóan csak január 19-én kezdnek majd foglalkozni az üggyel. Egy nappal azelőtt, hogy lejár Trump hivatali ideje, és amúgy is távozik a Fehér Házból. Közben a demokraták továbbra is arra próbálják rávenni Mike Pence alelnököt, ...
További részletek >>


Lassan visszakapja a régi arcát a magyar szecesszió egyik fontos alkotása

Sokan úgy gondolják, hogy ami díszes, az értékes, ami pedig dísztelen, az egyben értéktelen is – ennek a felfogásnak köszönhető az is, hogy az utóbbi évtizedek műveihez, vagy épp épületeihez kevesen ragaszkodnak, száz, vagy akár ötszáz évvel ezelőtt született társaik népszerűsége azonban töretlen. A helyzet leginkább talán az utcákon járva látható: a historizáló, vagy szecessziós épületeket sokkal többen nézik meg, mint a két világháború közti modernizmus, a Rákosi-korban szocialista realizmusa (szocreál), vagy a Kádár-kor szocialista modernje által létrehozott óriásokat. De mi történik akkor, ha egy eredetileg díszes, majd 1945 után lecsupaszított épületet látunk? – vetődhet fel a kérdés. A válasz itt sem egyértelmű, hiszen a Rákóczi út egy egész tömböt elfoglaló Grünwald-házát minden apró ...
További részletek >>


„Ez egy rémálom” – így változtatták horrorvidékké Kelet-Ausztráliát az egerek

A bűz csap meg először, szúrós, dohos és rothadó. Aztán meghallod őket: mint az óceán hullámai vagy a betonra zuhogó eső. A sötétségben leselkedő borzalom nem más, mint ezernyi egér nyüzsgő tömege a búzatároló felett. Ezekkel a drámai képekkel festi le a New York Times riportja az ausztráliai Fragar család mindennapjait, ám az ő farmjuk csak egy az Ausztrália keleti részén fekvő mezőgazdasági övezet több ezer otthonából, melyeket horrortanyává változtattak az egerek. Múlt héten a BBC riportja nyomán beszámoltunk már a szigetországot sújtó, elképesztő egérinvázióról: a helyi videókon látható, hogy sok helyen késő este lépni nem lehet a földön hömpölygő rágcsálóktól. A boltosok fél napokat töltenek az egérürülék feltakarításával, az állatok tönkreteszik a járműveket és az elektronikus készülékeket, ...
További részletek >>


Csaknem a teljes zeneipart kifelejtették a nyitásból

Még egy hete sincs, hogy megnyitottak a teraszok, szombaton jön a nyitás következő fokozata, ami szintén elég nagy lépést jelent a régi, normális élet felé. A kormány egy hétfői rendeletben részletezte, mi minden változik majd, ha elértük a négymillió beoltottat. Például újra lehet kulturális rendezvényeket látogatni, a korábbi várakozásokkal ellentétben ráadásul nemcsak szabadtéren, de egyből belső terekben is. Így elvileg hamarosan újranyithatnak a mozik, a színházak, a múzeumok és akár a hangversenytermek is, a közönségnek pedig még a maszkviselés sem lesz kötelező, csak a védettségi igazolványt kell felmutatni a belépéshez. A több mint egy éve hibernált állapotban leledző zeneipar szereplői mégsem lélegezhetnek fel, mivel egy fájó kivétel szerepel a kormányrendeletben: a zenés-táncos rendezvények továbbra is ...
További részletek >>


Ősfás paradicsomkertért feszült egymásnak egy városnegyed és Újbuda

Ki gépen vagy a Google Mapsen száll fölébe, annak térkép e táj, jól látszik a magasból, a Bartók Béla, a Nagyszőlős utca és a Bocskai út által határolt terület, ha nem is szellősen beépített, de megkapóan zöld része a XI. kerületnek. A zsúfolt, forgalmas főközlekedési utak szorításában 3-4 emeletes társasházak bújnak egymáshoz, ezzel kizárják a forgalmat és szmogot, port. Ezt fokozza, hogy az utcákat fasorok szegélyezik, és a házak udvarai is nagyrészt zöldek. Egy átlagosnál zöldebb folt is szembeötlő lehet, ez az Ulászló, Vincellér, Kökörcsin, Zsombolyai utcák által határolt terület, annak is a Zsombolyai utca felé eső fele (a cím: Ulászló utca 58., mostantól a cikkben saroktelekként hivatkozunk rá). A fák még a telken lévő két alacsony épületet is leuralják. Hogy ez meddig marad így, az már olyan kérdés, ...
További részletek >>


Néhány év alatt átformálja a Palotanegyedet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Makovecz Imre (1935-2011) által tervezett piliscsabai épületegyüttest mindössze huszonhat év után elhagyó Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a fővárosban hozza létre az új központját – derült ki 2020 márciusában egy törvényjavaslatból, amiben a kormány kijelentette: a Palotanegyed számos épületét a Szentkirályi utcában már az ezredfordulón megjelent egyetemnek kívánja ajándékozni, cserébe pedig átveszik a megüresedő Makovecz-féle épületeket. A hosszú időn át a Magyar Rádió munkatársainak otthont adó tömb tagjai, illetve néhány, a közvetlen környezetében álló épület azóta a PPKE-t fenntartó Magyar Püspöki Kar tulajdonába került, ami a kormányhatározatban kijelölt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) segítségével nemrég megkezdte a kampuszfejlesztés előkészületeit, és ígéretet tett arra, hogy az ...
További részletek >>


Karácsony kikérte a Fudan Egyetem ügyében hozott kormánydöntések dokumentumait

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaira, miszerint a Fudan Egyetem „a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”. A főpolgármester szerint nem egyértelmű, hogy kinek kell hinni: a kormány előterjesztésének, vagy egyik minisztere szavának? „Vagy egyiknek se?” – teszi fel a kérdést. Legyen már vége ennek az összevissza beszédnek és mismásolásnak, amit a kormány a Diákváros helyére építendő kínai elit kampusz ügyében folytat. Hivatalosan kikértem a kormány eddig nyilvánosságra nem hozott döntéseiről szóló dokumentumokat – írja. Karácsony emlékeztet: Gulyás Gergely kedden megköszönte neki a reklámot, amit a Budapesti Diákváros terveinek csinált. Szerinte  a kínai gazdasági-politikai érdekeknek ...
További részletek >>


Kerpel-Fronius: a kormány csak ingatlanfejlesztő látványelemként tekint a Városligetre

Március 6-án a főváros oldalunkon tette közzé A Városliget a lassítás helye! című vitairatát, illetve tizenhét pontból álló javaslatcsomagját, amire néhány órával Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa is reagált (ez első cikkünk végén olvasható), azt állítva, hogy nem ők, hanem a főváros zárkózik el a párbeszédtől, és nem a helyes, sőt, erre létrehozott fórumokon jelzi aggályait. Soraira előbb Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, majd Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor válaszolt: előbbi szerint Baán saját magának mond ellent, ígéreteit pedig nem tartja be, hiszen a terveket ígéretével ellentétben nem osztja meg a városvezetéssel, a közparkban folyó munkák elvégzéséhez pedig erőszakkal írta felül a Ligetre elfogadott változtatási tilalmat. Bardóczi emellett a főváros ...
További részletek >>


Pocsékul vagy? A klinikai pszichológus tanácsa: munkálkodj a lehető legkeményebben egy dolgon

A HŐ ÉS A NYOMÁS ÉRTÉKE Amikor a szén mélyen a Föld felszíne alatt intenzív hőnek és nyomásnak van kitéve, atomjai tökéletes kristályszerkezetbe rendeződnek át, és gyémánttá alakul. A szenet alkotó karbon maximálisan ellenállóvá válik gyémánt formájában (mivel a gyémánt a legkeményebb ismert anyag). És mindezen felül még a fény visszaverésére is képessé válik. Az ellenállóságnak és a csillogásnak ez a kombinációja kölcsönzi a gyémántnak azokat a jellemzőket, amelyek miatt az érték szimbólumaként tekintenek rá. Mert ami értékes, az tiszta, tökéletes szerkezetű, és csillog a fényben – és ez ugyanúgy igaz az emberre, mint az ékkőre. A fény természetesen az emelkedett és fókuszált tudat ragyogó zsenialitását szimbolizálja. Az emberi lények nappal vannak tudatuknál, amikor világos van. Ennek a ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


Közpark és egy új fogadóépület kerül az egykori belügyminisztériumi kórház lebontott épületeinek helyére

Az elmúlt években Budapest-szerte számos, épületbontásokkal járó projekt indult el, kitörölve a főváros épített örökségének értékes, vagy épp kevésbé értékes elemeit. A Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál álló századfordulós szanatóriumok, illetve az államosítások után, a Belügyminisztérium kezébe kerülve tovább bővített épületegyüttest 2007-ben hagyta el az utolsó beteg. Tizenkét évnyi sodródás, illetve több felmerült, majd elvetett álom után a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezébe jutott a terület. Az utóbbi években számos értékes ingatlant (történetük itt olvasható) ingyenesen megszerző MMA az ötvenhárom éve létező Magyar Építészeti Múzeumot, illetve a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot (MÉM-MDK) tervezte a területre telepíteni, a tervek közül azonban a közelmúltig csak ...
További részletek >>


Árvaház a határon – egyenruhás gyerekek hétköznapjai egy kőszegi gyermekotthonban

Ha Kőszeg és internátus, akkor Ottlik Géza és katonai alreáliskola, hajnali csuklóztatás, büntető kincstári séta és zubbony. Közel járunk, de mégsem ott. Az itt látható képek a Hunyadi Mátyásról elnevezett és megregényesített intézmény helyett a város egy másik neveldéjébe, az eredetileg vasutasárváknak épített MÁV Gyermekotthonba visznek, a húszas évek zsávolyruhája helyett pedig többnyire a szocialista korszak egyenruháit látjuk, kis óvodásoktól a pelyhedző bajuszú majdani MÁV-os legényekig. Baráth Endre / Fortepan 1950-es évek.Baráth Endre / Fortepan 1980-as évek.Az 1913-ban alapított intézet régi követelése volt a korabeli vasutas szakszervezeteknek: a vasút akkor is állam volt az államban, hatalmas létszámmal, részben szociálpolitikai szereppel és a munkaüzemből kifolyólag nem kevés balesettel – árvából ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Nem fértek el a bálozók, folyamatosan bővíteni kellett a Budavári Palotát

Eleink életét társadalmi helyzetre való tekintet nélkül még a XIX. században, sőt a XX. század első évtizedeiben is alapvetően meghatározta az egyházi év periodikája. A korhelykedők nyilván minden korban és mindenhol megtalálták a maguk külön útját, ám a többség tartotta magát az illemhez, miszerint a mulatozás, a hangos vidámság és a bálok időszaka: a farsang. Rosszindulat nélkül mondhatjuk, hogy ez a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó néhány hét arra is alkalmas volt, hogy az emberek kicsit „kieresszék a gőzt”. Vízkeresztkor, azaz január 6-án ér véget ugyanis az adventtel kezdődő, csendes elmélyülést, befelé fordulást kívánó karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang: az életigenlés ünnepe, a lakodalmak ideje. Nem tart sokáig, hamvazószerda, a nagyböjt kezdete ismét elcsendesülést kíván, megkezdődik a ...
További részletek >>


Városnéző ballont költöztetnek idén a Liget szélére

A világ első közparkja, a budapesti Városliget 1813-as tervpályázatán győztes Christian Heinrich Nebbien (1778-1841) három éven át dolgozott a tervein, melynek főbb elemei végül megvalósultak. Köztük a mesterséges Mimóza-domb, aminek sűrű növényzetét a német tervező öt ponton kívánta megszakítani, hogy ezzel különböző szögekből teljesen más rálátást biztosítson a környékre. Az elmúlt évek változásai most ezt az apró halmot, illetve környékét érték el: a Varosliget.info információi szerint rövidesen elindul ugyanis a mostanra az egyik utolsó csendes és nyugodt parkrészként a változásoknak ellenálló terület átalakítása. Az oldal szerint – a 2020 nyarán kiírt pályázatban foglaltaknak megfelelően – nemsokára ugyanis egy 25 fő egyidejű szállítására alkalmas, 150 méter magasra emelkedni képes, ...
További részletek >>


Nem csak az épületbontások, de a jellegtelen ráépítések is rombolják Budapest utcaképét

A mai Budapest képét nem csak az értékes épületállomány lassú eltűnése, a sokszor fantáziátlan lakó- és irodaházak megjelenése, de az elszaporodó tetőtérbeépítések illetve emeletráépítések is jócskán megváltoztatják. Ezek néhány példáját két évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be, a hasonló projektek azonban azóta sem tűntek el, sőt, a koronavírus-járvány kezdete óta néhány félbehagyott projekt is újult erőre kapott. Ilyen az Újbuda-központ metróállomás felett az elmúlt tíz évben – az Allee bevásárlóközpontnak (2007-2009), az 1977-ben átadott elődje részeit hasznosító Fehérvári úti Vásárcsarnoknak (2008) köszönhetően – újra nyüzsgő hellyé vált kereszteződéstől néhány lépésnyire álló Október huszonharmadika utca 17. esete is – az 1942-ben született, hullámzó homlokzatú társasház ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


Szólj hozzá!