„Többet kaptam a gondviseléstől, mint amennyit megérdemeltem” – Tarlós István politikai pályájáról mesélt a Blikknek – videó

Budapest — Nehezen viselte két évvel ezelőtti vereségét, ám ahelyett, hogy nyugdíjba ment volna, a miniszterelnök közvetlen munkatársaként dolgozik tovább 73 évesen Tarlós István.
Forrás >>


További hasonló találatok:

„Többet kaptam a gondviseléstől, mint amennyit megérdemeltem” – Tarlós István politikai pályájáról mesélt a Blikknek – videó

Budapest — Nehezen viselte két évvel ezelőtti vereségét, ám ahelyett, hogy nyugdíjba ment volna, a miniszterelnök közvetlen munkatársaként dolgozik tovább 73 évesen Tarlós István.
További részletek >>


„Többet kaptam a gondviseléstől, mint amennyit megérdemeltem” – Tarlós István politikai pályájáról mesélt a Blikknek – videó

Budapest — Nehezen viselte két évvel ezelőtti vereségét, ám ahelyett, hogy nyugdíjba ment volna, a miniszterelnök közvetlen munkatársaként dolgozik tovább 73 évesen Tarlós István.
További részletek >>


„Többet kaptam a gondviseléstől, mint amennyit megérdemeltem” – Tarlós István politikai pályájáról mesélt a Blikknek – videó

Budapest — Nehezen viselte két évvel ezelőtti vereségét, ám ahelyett, hogy nyugdíjba ment volna, a miniszterelnök közvetlen munkatársaként dolgozik tovább 73 évesen Tarlós István.
További részletek >>


„Többet kaptam a gondviseléstől, mint amennyit megérdemeltem” – Tarlós István politikai pályájáról mesélt a Blikknek – videó

Budapest — Nehezen viselte két évvel ezelőtti vereségét, ám ahelyett, hogy nyugdíjba ment volna, a miniszterelnök közvetlen munkatársaként dolgozik tovább 73 évesen Tarlós István.
További részletek >>


Tarlós István a 4-es metró folytatási lehetőségeiről készít anyagot Orbán Viktornak

Interjút adott a Blikknek a volt főpolgármester, aki közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottként dolgozik a kormányfőnek. Tarlós István elmondta, jelenlegi munkája már nem olyan tempót kíván, mint a főpolgármesteri munka. Ha ironikusan akarok fogalmazni: ahhoz képest, amit csináltam, tudományos diákköri megbízatásnak élem meg a dolgot. Miniszterelnök úr számára készítek anyagokat, mérnökkamaráról, M0-s körgyűrűről, a 4-es metró folytatási lehetőségeiről, árvízvédelemről – mondta. Tarlós 2019-ben elvesztette a választást Karácsony Gergellyel szemben, erről az időszakról azt mondta a lapnak, hogy nem volt egyszerű, rosszul élte meg a vereséget. Viszont arra végül jutott: többet kaptam a gondviseléstől, mint amennyit bármikor is remélhettem, vagy talán ...
További részletek >>


Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


„Ez a hülye hülyét csinál azokból a hülyékből” – Parti Nagy ír Svejkről és ’56-ról

De legalább most nem Kubába nem megyünk, mondja a mosolygós, kerek arcú gépkocsivezető a kerek arcú, komor apámnak, akinek rossz álmáról álmodom szakadozottan és ködösen, olykor Biegler kadét kulisszái, szerteszálló srapnelek, önjáró katonalábak, dicsőséges hadi cselekmények között, az összefüggő történet reménye nélkül. Igaz, a történet dilemmáit megoldja az álom, lévén született elbeszélő, lódítőr, az emlékezet nagyvilági, első osztályú utasa. Bármit álmodjak és álmodtassak, elmesélni csak azt tudom, amit az emlékezet enged, emlékezni meg leginkább arra emlékszik az ember, ahogy utoljára elmondta az adott történetet. Ad abszurdum akkor is, ha most meséli először, konstrukció és rekonstrukció között vékony a határvonal. Mi az a Matiné? Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, ...
További részletek >>


„Csak azért lógott pornós lányokkal, mert azt hitte, ők is boldogtalanok” – 10 éve felejtette el a világ a tigrisvérű Charlie Sheent

Remek színész, pocsék apa Charlie Sheen színészcsaládba született. Apja, Martin Sheen igazi hollywoodi legenda, aki a hatvanas évek közepétől meghatározó alakja a tévé- és mozifilmeknek, anyja, Janet Sheen szintén kipróbálta magát színészként, hogy aztán producerként is dolgozzon. Négy gyerekük született, mindegyik ezt a pályát választotta, köztük Charlie is, aki húszéves korára már nyolc játékfilmen túl volt, vagyis a gyerekszínész létből is kijutott neki. Holland Taylor évekig játszott Sheen oldalán a Két pasi – meg egy kicsi című szitkomban, 2013 júniusában ő mesélt arról egy amerikai lapnak, mennyire nem tett jót kollégájának, hogy az apja neves színész. Egy filmsztár apa mellett nőtt fel, aki bejárta a világot. Martin igazi A-kategóriás sztár, mindig magával vitte a gyerekeit, bárhová is ment. De ez azt ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Másfél évtizede áll már üresen a főváros első nagyáruháza

Magyarországon kimondottan rosszul bánunk az épített örökséggel: az ország bármelyik pontján találhatunk összedőlés határára került kastélyokat és kúriákat, sőt, sokszor a városok szívében is üresen álló, többemeletes épületekbe botolhatunk, amiket tulajdonosaik nem újítanak fel, illetve nem hasznosítanak. Ennek sokszor a pénzhiány az oka, máskor azonban a házak meglévő védettségével járó nehézségekbe törik bele a befektetők bicskája, de az is megesik, hogy a felelősségteljesnek egyáltalán nem nevezhető gazda inkább kivár, hiszen tudja: az állapot romlásával megcsillan a remény arra, hogy a tulajdona lebonthatóvá válik, a felszabadult értékes telket pedig úgy építheti majd be, hogy teljesen kitölti a helyi építési szabályok nyújtotta mozgásteret. Tökéletes példája ennek a Király utca 40. kétezres években ...
További részletek >>


Gy. Németh Erzsébet: Ennyit tudott tenni a főváros az Eszenyi-ügyben

Fontos értéknek tartja az átláthatóságot? Igen. Azért kérdezzük, mert a Vígszínházban történt hatalmi visszaélésekkel kapcsolatban tavaly szeptemberben lezárult a felügyelőbizottsági vizsgálat, amiről a szakmai és a szélesebb közvélemény azóta sem tudhat semmit. Miért? Bontsuk ketté a problémát. Amikor a Vígszínház felügyelőbizottsági vizsgálata lezárult, kiadtunk egy városházi sajtóközleményt. Ezzel párhuzamosan egy kissé tágabb és bővebb levélben felhívtam a már akkor kinevezett igazgató, Rudolf Péter figyelmét, hogy mik azok az ügyek, amelyeknek a megállapításai nyomán kérem az ő konkrét intézkedését. Ezek meg is történtek. Ebből volt olyan, ami nagy port kavart, amikor nyilvánosságra került, például az, hogy Eszenyi Enikő a felújító próbákat ősztől nem tarthatja meg személyesen. Tehát ezt a lépést ...
További részletek >>


G. Fodor Gábor: A Mészáros Lőrinc-sztori lényegtelen

G. Fodor Gábor, bár az Orbán-csapat tagja, állítása szerint Habony Árpáddal ellentétben nem tanácsadója a kormányfőnek. Önkritikusan beszél arról, hogy évekkel ezelőtt politikai terméknek nevezte a polgári Magyarországot, szerinte „ez hülyeség volt”. A politológussal Az Orbán-szabály című új könyve apropóján beszélgettünk, mely vállaltan elfogult kiadvány, de ígérete szerint segít megérteni, hogy mit miért csinált a kormányfő az elmúlt években. Szerint az orbáni politikát a hitből indulva lehet megérteni, aki kétellyel közelít, az kudarcra van ítélve. Nem tudja, hogy ha lenne egy baloldali Mészáros Lőrinc, akkor Orbán tematizálná-e ezt az ügyet. Egyébként is úgy látja: a Mészáros-sztori lényegtelen. Karácsony Gergelytől sok mindent meg kellene kérdezni, de nem kérdezik meg. Úgy látja, a Fidesz sose hergelte ...
További részletek >>


Ő volt az utolsó magyar királylány

Szapolyai (I.) János felesége, Jagelló Izabella 1540. július 7-én Budán adott életet fiának, János Zsigmondnak. Ezt követően magyar királyné évszázadokig, egészen pontosan 327 évig nem szült gyermeket a Magyar Királyság központjában, de még az ország területén sem. Az ok viszonylag egyszerű, ettől kezdve egészen az 1921-es végső trónfosztásig hazánkban a Habsburg-ház tagjai uralkodtak, az ő székhelyük pedig Bécs volt, hazánkat nem tekintették egyébnek, mint birodalmuk egyik tartományának. A sort Erzsébet királyné, a magyarok szívének oly kedves Sisi törte meg 1868-ban, amikor Ferenc József nemtetszése ellenére is Budán adott életet a császári-királyi pár negyedik gyermekének, Mária Valériának. Franz Kollarz: A királyi család Magyarországon (1868), Wien Museum, Bécs / CC0Miért kezdtek pletykálni a kortársak a ...
További részletek >>


Szállodává válhat a Király utca legijesztőbb állapotú épülete

Pest egyik forgalmas utcája, a Király utca a rendszerváltás óta jókora átalakuláson ment át: a 2010-es évek elejére pedig a bulinegyedként emlegetett terület egyik ütőerévé változott, aminek házaiban kocsmák és hostelek váltották egymást, egyre kellemetlenebbé téve az itt élők mindennapjait. A koronavírus-járvány miatt hónapokra kiürült utca és környéke mostanra újra megtelt élettel, a tömeg a jövőbeli enyhítésekkel pedig csak még nagyobbá válhat, hiszen sorra nyitnak majd ki a terézvárosi, illetve erzsébetvárosi oldalhoz tartozó üzlethelyiségek. A lényegen mindez nem változtat: a Király utca ma a belváros mételye, hiszen annak Nagykörúton belüli részét befektetők sora próbálja számtalan projekttel élhetővé, sokszínűvé vagy az alkoholfogyasztáson kívül bármi másra nyitott turisták számára is vonzóvá ...
További részletek >>


„Ordítani kezdtek, hogy Sztálingrád, és beleengedtek a szerencsétlen németbe egy sorozatot”

Bár Körmendi István 1957 áprilisa óta, vagyis hatvannégy éve rendel a budai Mészáros utcában, eddig elkerülte a hírnév. Sztárrá válását a koronavírusnak köszönheti, pontosabban annak, hogy januárban személyesen Merkely Béla rektortól kapta meg az első oltását. A jelenetet megörökítő fotó közzététele óta először lassan, majd egyre átütőbb erővel terjedt annak híre világszerte. Amikor nála járunk, egy luxemburgi napilapot mutat, aznap reggel találta a postaládájában – egy ott élő, számára ismeretlen magyartól kapta. Van benne egy róla szóló cikk, és annak külön örül, hogy Angela Merkel kancellárral szerepelhet egy lapon. Bár Körmendi doktor kissé unja már, hogy „sajtó-zarándokhellyé” változott a lakása egyik szobájában kialakított rendelő, az anyai nagyapjától örökölt vajszíve nem engedi, hogy ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


„Minden szart túléltem” – kukások között terjeszti az igét a rabbiképzőt végzett olimpikon

Hajnali négy óra. Álmos tekintetű férfiak érkeznek a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat Gyáli úti bázisára. Van, aki egyedül, mások kettes-hármas csoportokban. A lépcsőház aulájában álló kávéautomatánál többen is megállnak, bedobnak egy-két érmét, nyomnak egy gombot, majd tovább baktatnak az emeletre az ébredés reményét biztosító gőzölgő pohárral a kezükben. Pár perc múlva már fekete munkabakancsban, narancssárga kukás egyenruhában térnek vissza. Különfélék. Akad köztük idősebb, fiatalabb, pocakos, sovány, értelmiségi és megtört tekintetű. A zöm középkorú, tüskehajú vagy kopaszra borotvált férfi, a tarkójukon pont úgy gyűrődik a bőr, mint a kölyökbulldogén. Masszív alkatuk azt sejteti, a kötelező munkaeszközt, a muszklit egyikük sem hagyta otthon. – Fellini alkalmasabb casting-terepről nem is ...
További részletek >>


Károlyi Márta: A Károlyi-ranch nem Drakula pincebörtöne volt

2021. augusztus 27., Székelyudvarhely, Gondűző étterem. Miközben bőszen kanalazzuk a parasztcsorbánkat, a mellettünk lévő asztalnál három koros hölgy ízes székely tájszólással beszélget, nevetgél. Egyikük elképesztő lendületet, vitalitást sugárzó mondatain amerikai akcentust érezni, olykor egy-egy angol szót is belesző a meséjébe. Fülelek. Édesanyám minap említette, hogy a Károlyi házaspár (Károlyi Béla és Károlyi Márta) hazaköltözött. Feleségem, aki látja rajtam, hogy a fülem a másik asztalra fókuszál, felvillanyozódva noszogat: „Szerintem Károlyi Márta az. Te meg újságíró vagy!” No, igen. Az újságíró akkor is újságíró, ha gyermekkora legszebb nyarainak helyszínén, nagyszülei szülővárosában pihen éppen. Leteszem a kanalat, hátrafordulok, felállok, odalépek. A velem szemközt ülő hölgy egy ideje már ...
További részletek >>


„Levághatja a karomat, ha előtte végigcsinálhatom a csapattal a döntőt”

Anyu akadozva beszélt. Közben úgy szorította az egymásba fűzött ujjait, hogy kiment belőle a vér. Végül sóhajtott és kimondta: Peti, a legkisebb rossz az amputálás, mert úgy nem tudja a létfontosságú szervekbe is berágni magát a rák. 15 évesen, a korosztályos kosárválogatottba szóló behívóval az asztalán nem éppen erre számít az ember. Azonban muszáj volt választanom: sportkarrier és a potenciális halál, vagy fél karral élek tovább. Kosárlabdáért sutba vágott futballkarrier Kőbányai panelgyerek vagyok. Olyan, akinek az Óhegy parki lét jelentette a hétköznapi szórakozást. Ahogy cseperedtünk, öcsémmel rendre megpróbáltunk valahogy beszállni a nagyobbak labdakergetésébe. Ha nem jártunk elsőre sikerrel, ujjainkat a ketrec vasán tartva addig rostokoltunk, amíg fel nem szabadult egy-egy hely. Elsős koromban a KISE edzői ...
További részletek >>


Balavány: Amit a Fidesz művel, az nem gyermekvédelem, hanem a gyerekek kihasználása

Na, lesz „gyermekvédelmi” népszavazás! Hölgyeim és uraim, kedves barátaim, a magyar miniszterelnök szavai következnek: Sérelmezik, hogy nálunk nem lehetséges az, ami Nyugat-Európában már állandósult. Ott az LMBTQ-aktivisták bejárnak az óvodákba és az iskolákba, ők végzik a szexuális felvilágosítást. Nálunk is ezt akarják, ezért a brüsszeli bürokraták fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárásokat indítanak, vagyis visszaélnek a hatalmukkal. Ezért vált égetővé a szükség, hogy a kormány a mi pénzünkből megkérdezzen minket. Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e Ön,  hogy kiskorú gyermekek számára is ...
További részletek >>


„Azzal kerestem meg az életben maradt túszejtőt, hogy nálam vannak a testvérének hamvai”

Különös figyelem irányult az izraeli sportolókra a nácik 1936-os propagandaolimpiája után harminchat, a második világháború, illetve a holokauszt évei után pedig huszonhét évvel Münchenben megrendezett ötkarikás játékokon. Tíz nappal a megnyitóünnepséget követően, 1972. szeptember 5-én, hajnali 4 óra 10 perckor kezdetét vette a történelem egyik legkegyetlenebb, legvéresebb túszdrámája. A Fekete szeptember nevű palesztin terrorszervezet nyolc gépfegyveres tagja hatolt be az olimpiai faluba, és túszul ejtett tizenegy izraeli sportolót. Két túsz rögtön a támadás során meghalt, a többiek egy német rendőrrel és öt terroristával együtt a német hatóságok dilettáns mentőakciója során kitört lövöldözésben veszítették életüket. A tragikus véget érő, huszonegy órán át tartó túszdrámát gyakorlatilag az elejétől a ...
További részletek >>


Libazsíros spiritisztából lett betörő László László, a filmvászonra való kalandor

A két világháború közti Magyarország tele volt érdekes emberekkel, akik saját korukban egy-egy magyar város mindenki által ismert alakjai voltak, mostanra azonban szinte mindenki megfeledkezett róluk. Ilyen volt a harmincas évek első felében Magyarország, illetve Erdély legnagyobb városaiban ünnepelt sztárrá vált kötéltáncos, Strohschneider Artúr, vagy épp az Ismeretlen magyarok sorozatunk mai epizódjában bemutatkozó, leginkább betörőként ismertté vált László László is, akinek élettörténete szinte könyörög azért, hogy valaki filmre vigye. Kapcsolódó Az adakozó kötéltáncos, aki pillanatok alatt bevette a Kárpát-medencét Strohschneider Artúr a harmincas évek első felében számos magyar és erdélyi város lakóinak mutatta be elképesztő tehetségét, majd nyom nélkül eltűnt. A rejtélyes életút nyomában. ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk. A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet: Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt. Bergerből lett ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>